Feléd fordulni mint a napraforgő fordul a nap felé.És jószívvel fordulni egymáshoz.
„Szent Kristóf példájára verj hidat
ne éket, emberek népek ég és föld közé.”
Vándor ki itt jársz!
Ez egy szedett- vedett összetákolt honlap.
Mást most nem igazán tudok.Nézd el nekem.
Nem a múltban maradás,változatlan konzerválás helye.Inkább a jelenből a múltba tekintésé
és onnan felpakoltan a visszatérésé.Hogy tán ne lássuk olyan kuszán a világot.Magyarnak tudjunk maradni ebben a globális egysíkú szürke árhullámban.Mert úgy szép a világ ha színes.
S el tudjunk igazodni itt minden pillanatban és valóban odaérjünk ahová kellene tartani.
A Tartalom egy részét világhálón.vándorlás közben találtam.
A másik része szintén vándorlás eredménye.Mert minden vándorlás közben születik.
Állás közben sosem születik semmi.A világ sem áll.Az ember sem áll.Halad.
Minden pillanatban születi valami.Vagy-vagy.A döntés is születés.
Szörfölni meg szörföljenek ott hol valóban szoktak.Nem kell mindig minden hülyeséget átvenni.Tán azért is tartun ott ahol tartunk mert kevés a keratív alkotás.Könnyű mindent átemelni egy az egyben.De akkor ne csodálkozzunk azon ha sokminden automata gépsoros gondolkodás szintjén van.
Én jobban szeretek vándorolni.S tán hozzánk a vándorlás közelebb áll.
Mert hát mindannyian vándorok vagyuk.
( Igyekszem nem játszani azt ami nem vagyok. Nem írom hogy nemkísértetek meg. De aki egy pislogásnyi időintervallumban odafigyel, tán nem jár rossz úton. A pillanat a döntéseink színtere. A múlt már késő. A jövő az még odébb van. Az ember nem lehet meghasonlott, felemás. A színház és a valóság ütközik. Nem csak a külvilág láthat harmóniátlanságot. Belül is harmóniátlanság van. Ez az ellentét például a hazugság melegágya. A hazugság csak egy a sok kifelé ható negatívság közül. Kivétel nélkül mind-mind a lebukástól való félelem szülöttei.)
Egy áldás rád, ki éppen nálam jársz,meg mindenki másra.
Ősi Ír áldás.
Legyen áldott a fény, mely rád világít, és legyen áldott a fény, mely benned van. Áldott napfény sugározzon be téged és úgy melegítse fel szíved, míg úgy nem lobog, mint a kandalló tüze. Így minden idegen eljöhet hozzád melegedni és a te testvéreid is. Sugározzék a két szemedből a fény, mint az ablakba állított gyertyák fénye, mely a viharban vándorlókat hívogatja. Áldott legyen a rád hulló lágy, édes eső. Hulljanak lelkedbe cseppjei, és csalogassák ki a kis virágokat, hogy illatukkal megteljék a levegő. De legyen áldott a vihar is és rázza meg lelkedet, hogy fényesre és tisztára mossa és sok kis tavacskát hagyjon abban, amiben megcsillan az ég kékje és időnként egy-egy csillag. Legyen áldott a föld, az egész kerek föld, hogy mindenütt kedvesen fogadjon, bármerre is vezessen utad. Legyen a föld puha, amikor a nap terhétől fáradtan lepihensz, és legyen könnyű, amikor majd kinn fekszel alatta. Olyan könnyen terüljön el fölötted, hogy lelked kiröppenhessen és szállhasson fölfelé és elérje útja végén az Istent.
Mottó.
"Ügyelj gondolataidra, mert azok szabják meg szavaid!
Ügyelj szavaidra, mert azok szabják meg tetteid!
Ügyelj tetteidre, mert azok szabják meg szokásaid!
Ügyelj szokásaidra, mert azok szabják meg jellemed, és
ügyelj jellemedre, mert az szabja meg sorsod!"
(Frank Outlaw)
És neveld lelked kérlelhetetlen igényérzetre. Ez a legfontosabb. A tömegek világa csak mohó, de nem igényes. Te maradj mértéktartó és igényes. A világ egyre jobban hasonlít egyfajta Woolworths-áruházra, ahol egy hatosért megkapni mindent, silány kivitelben, ami az élvező hajlamú tömegek napi vágyait gyorsan, olcsón és krajcáros minőségben kielégítheti. Ennek a tömegkielégülésnek veszélyei már mutatkoznak, az élet és a szellem minden területén. Egy kultúra nemcsak akkor pusztul el, ha Athén és Róma finom terein megjelennek csatabárddal a barbárok, hanem elpusztul akkor is, ha ugyanezek a barbárok megjelennek egy kultúra közterein és igény nélkül nagy keresletet, kínálatot és árucserét bonyolítanak le. Te válogass. Ne finnyásan és orrfintorgatva válogass, hanem szigorúan és könyörtelenül. Nem lehetsz elég igényes erkölcsiekben, szellemiekben. Nem mondhatod elég következetesen: ez nemes, ez talmi, ez érték, ez vacak. Ez a dolgod, ha ember vagy, s meg akarod tartani ezt a rangot.”
Volt egyszer egy ember, az ő háza udvarán oszlopot épített az ő Istenének.
De az oszlopot nem márványból faragta, nem kőből építette, hanem ezer meg ezer apró csillámló homokszemcséből, és a homokszemcséket köddel kötötte össze.
És az emberek, akik arra járva látták, nevettek rajta és azt mondták: bolond.
De az oszlop csak épült, egyre épült, mert az ember hittel a szívében építette az ő Istenének.
És amikor az oszlop készen állott, az emberek még mindig nevettek és azt mondták: majd a legelső szél összedönti.
És jött az első szél: és nem döntötte össze.
És jött a második szél: és az sem döntötte össze.
És akárhány szél jött, egyik sem döntötte össze, hanem mindegyik szépen kikerülte az oszlopot, amely hittel épült.
És az emberek, akik ezt látták, csodálkozva összesúgtak és azt mondták: varázsló. És egy napon berohantak az udvarára, és ledöntötték az ő oszlopát.
És az ember nem szitkozódott és nem sírt, hanem kiment megint az ő udvarára és hittel a szívében kezdett új oszlopot építeni az ő Istenének.
És az oszlopot most sem faragta márványból, sem nem építette kőből, hanem megint sok-sok apró homokszemcséből, és a homokszemcséket köddel kötötte össze.
német dokumentumfilm sorozat, 2. rész, 43 perc, 2007
Vetítik:
DUNA II. AUTONÓMIA: Hétfő (November 29.) 20:15
Hétfő (December 6.) 20:15
DUNA TELEVÍZIÓ: Csütörtök (November 25.) 19:00
Csütörtök (December 2.) 19:00
Az aktuális rész ismertetője: A történet folytatódik a kommunizmus és a kapitalizmus idején. Ebben a részben szó lesz bővebben az NDK, NSZK valamint a NATO, BND, HVA, KGB működéséről, kémeiről illetve azok leleplezéséről. Fejlettebb a technika, így sokkal könnyebb az információszerzés. A Berlini Fal leomlása után börtönnel büntették az árulókat.
A film ismertetése: A film az I. és II. világháborúban létrejött titkosszolgálati kémszervezetek és a politikai hírszerzés fénykorát mutatja be. A legtöbb kém általában a Szovjetunióban, Nagy-Britanniában és Németországban működött. A történet az ő életükről szól, illetve arról, hogy sikerült elárulni hazájukat, feladniuk az embereket, teljesen beépülniük szervezetekbe és ezáltal hozzájutni olyan titkos információkhoz, melyeket továbbítanak a kémelhárításnak, ezzel megpecsételve az emberek sorsát.
Vadvirágos patika
magyar ismeretterjesztő filmsorozat,2008
Rendkívül hasznos és szemet gyönyörködtetően szép ismeretterjesztő sorozat az erdőn, mezőn bőséggel található gyógyhatású növényekről.
Gillich István szakértő a lelőhelyeken mutatja meg a növényeket,
s mondja el gyűjtésük és használatuk módját.
Isten, Isten
Isten Isten c. műsorunk nem csak az Echo televízió új vallási műsora, hanem a magyar médiakínálatnak is egyedülálló stílusú és műfajú kezdeményezése. Stúdióbeszélgetés, melyben az élet különböző területeiről meghívott vendégeink a vasárnapi evangéliumot értelmezik hétköznapi életükön keresztül. Ehhez ad mankót a minden alkalomra elkészített videóbejátszás arról, hogy mit is gondol minderről az utca embere, legyen az hívő vagy hitetlen.
A műsor felelős szerkesztője Kovács Lajos jezsuita szerzetes pap. Rendi filozófiai és teológiai tanulmányai után (Gyulafehérvár, Innsbruck) társadalmi kommunikációt tanult Rómában, később szervezeti kommunikációt Kanadában. Itt elvégezte az operatőri és digitális utómunka szakirányokat is. Újságírói pályáját a Vatikáni Rádiónál kezdte. Televíziós gyakorlatát a müncheni bajor televíziónál (Bayerisches Fernsehen) és a Magyar Televíziónál végezte. Időközben létrehozta a Jezsuita Stúdiót, mely fő tevékenységeként dokumentumfilmeket és rádióadásokat készít különféle médiumoknak.
Benyovszky Móric gróf a XVIII. században élt. Birtokai a Felvidéken voltak. Mária Terézia mellett szolgált, de egy örökösödési vita miatt Lengyelországba menekült. Itt a cári csapatok elleni harcban hadifogságba került és Szibériába száműzték. Több társával együtt egy hajóval megszökött és egy kalandos út során Franciaországba menekült. A francia király szolgálatába fogadta és megbízta egy gyarmati telep létrehozásával Madagaszkár szigetén. Ott azonban nem a megszállót játszotta, hanem békére törekedett a helyi törzsekkel, akik azt hitték, hogy a gyermekkorában elhurcolt királyuk tért vissza. Benyovszky elfogadta a felkínált trónt és a gyarmatosítók elleni harc élére állt. E harc során esett el. Sírja ma is valahol a szigeten van.
Online nézhető az MTV videótárából.
színes, magyarul beszélő, magyar-francia-olasz-NSZK tévéfilmsorozat, 1979
A Jules Verne népszerű regényéből készült izgalmas sorozat főhőse Sándor Mátyás gróf. A dúsgazdag erdélyi főúr 1859-ben, a Habsburgok olaszországi veresége után, elérkezettnek látja az időt, hogy újabb fegyveres harcot robbantson ki Magyarország függetlenségéért. A bécsi Kamarilla azonban tudomást szerez tevékenységéről, és elhatározza "likvidálását". Két kalandos életű bűnöző kap megbízást a merénylet végrehajtására.
Isten Isten c. műsorunk nem csak az Echo televízió új vallási műsora, hanem a magyar médiakínálatnak is egyedülálló stílusú és műfajú kezdeményezése. Stúdióbeszélgetés, melyben az élet különböző területeiről meghívott vendégeink a vasárnapi evangéliumot értelmezik hétköznapi életükön keresztül. Ehhez ad mankót a minden alkalomra elkészített videóbejátszás arról, hogy mit is gondol minderről az utca embere, legyen az hívő vagy hitetlen.
A műsor felelős szerkesztője Kovács Lajos jezsuita szerzetes pap. Rendi filozófiai és teológiai tanulmányai után (Gyulafehérvár, Innsbruck) társadalmi kommunikációt tanult Rómában, később szervezeti kommunikációt Kanadában. Itt elvégezte az operatőri és digitális utómunka szakirányokat is. Újságírói pályáját a Vatikáni Rádiónál kezdte. Televíziós gyakorlatát a müncheni bajor televíziónál (Bayerisches Fernsehen) és a Magyar Televíziónál végezte. Időközben létrehozta a Jezsuita Stúdiót, mely fő tevékenységeként dokumentumfilmeket és rádióadásokat készít különféle médiumoknak.
Műsorvezető: Aczél Petra.
Online nézhető az Echo tv honlapjáról
http://www.echotv.hu/20090905_isten_isten_.html
Hogyan működik?
magyar ismeretterjesztő filmsorozat, 5. rész, 25 perc, 2009
Feliratozva a Duna TV Text 444. oldalán.
Magazinunk célja az innovatív gondolkodás, a tudományos érdeklődés felkeltése. A műsor epizódjai ennek szellemében mutatnak be egy-egy hétköznapi eszközt, annak működési elvét, kiemelt hangsúllyal innovatív megoldásaira.
magyar ismeretterjesztő filmsorozat, 26 perc, 2006
Mi történt nálunk, s a környezetünkben a XX. században? Milyen is volt valójában az a bizonyos átkos? Milyen történelmi lehetőségeket szalasztottunk el? Miben dönthettünk magunk, s miben nem? Ezekre, a kérdésekre ad választ Kun Miklós történelmi sorozata.
"Minden igazi szeretet a Földön Isten műve, s csak annyiban a miénk, amennyiben a szeretet bennünk az Övé."
C. S. Lewis
C.S. Lewis: Keresztény vagyok!
E kötet C. S. Lewisnek (1898-1963) az angol rádióban elhangzott elôadássorozatát tartalmazza, azzal a bevallott céllal, hogy a felekezeteket, elválasztó dogmatikai különbségeket mellôzve, feltárja, mintegy népszerû nyelven bemutassa azokat a teológiai, bölcseleti és etikai kérdéseket, melyek a Szentháromságban és a krisztusi megváltásban hívô kereszténység centrumát alkotják. Szerzôje azt keresi tehát, ami (hite szerint) a szellemi értelemben szétszórt keresztényeknek ,,közös nevezôje'', a botrányos megosztottságban közös reménye, saját szavaival: ,,Amióta csak keresztény lettem, mindig is úgy véltem, hogy a legjobb, s talán az egyetlen szolgálat, amit nem hívô felebarátaimnak tehetek, ha megmagyarázom és megvédelmezem azt a hitet, amely mindenkor közös volt csaknem valamennyi keresztény számára.''
Lewis könyve egyúttal szellemesen és könnyedén vitázó apologetika; érvelésében, sôt helyenként stílusában is, leginkább Chestertonra emlékeztet. Miként Chestertonnál, annak a ,,delejnek'' érezhetjük ellenállhatatlan hatását, amelyet az Igazság gyakorol az emberi értelemre.
"Kiadónk ezúttal egy történelmi kommentárral keretezett, prózában írt balladát nyújt át az olvasónak. A szerző kívánságával azonosulva, minél szélesebb rétegekkel szeretnénk megismertetni egy olyan történelmi eseményt, amely évtizedeken át tabunak számított, nevezetesen a magyarországi németek kálváriáját. A szülőhazáját szerető fiatal német származású leány, Wiezner Katalin megszenvedte azt a tényt, hogy Magyarország mindenféle értelemben vesztesként került ki a második világháborúból. A németek kollektív bűnössé való nyilvánítása ún. „jóvátételi” munkát jelentett a szerencsétlen és bűntelen egyéneknek – a Szovjetunióban."
Gondolod, kerül életed útjába egyetlen gátoló kő is hiába? Lehet otromba, lehet kicsike, hidd el, ahol van, ott kell lennie. De nem azért, hogy visszatartson téged, s hogy lohassza kedved, merészséged. Jóságos kéz utadba azért tette, hogy te megállj mellette. Nézd meg a követ, aztán kezdj el beszélni róla Isteneddel. Őt kérdezd meg, milyen üzenetet küld ezzel az akadállyal neked. S ha lelked Istennel találkozott, utadba minden kő áldást hozott.
Hírek erdélyből.( erdély ma.)
Szent István intelmei.( Felolvassa: Lázár Csaba. )
A jelenlegi globális pénzügyi-gazdasági rendszerünk megöl bennünket - állapítja meg Körten. A pénzvilág bankjainak szerencsejátékosai fantomgazdagságot hoznak létre, amely mögött nincs valós munka, igazi teljesítmény. Ugyanakkor a pénzvilág által diktált állandó növekedési kényszer rombolja a környezetünket, tönkreteszi a természetet és gyorsuló mértékben zsigereli ki a természeti erőforrásokat. A szerző az elemzésen és a kritikán túl felvázolja a helyi, emberközpontú gazdaság felépítését, és 12 pontban foglalja össze a "nagy fordulat" programját. Végül történelmi példákkal mutatja be, hogy van remény: képesek vagyunk a jelenleginél lényegesen jobb gazdaság és társadalom megalkotására.
Film ajánlás.
március 15.,
csütörtök
DUNA Televízió
21:00
Vadászat Angolokra.
( Polowanie na Angolka.)
színes magyar,lengyel játékfilm, 86 perc, 2005
Rendezte: Bagó Bertalan
Forgatókönyv: Bagó Bertalan és
Schmidt László ötletéből írta:
Csaplár Vilmos
Szereplők: Magdalena Gorska, Cserhalmi György,
Marcin Kwasny, Derzsi János,
Nyakó Juli, Dörner György,
Bencze Ilona, Bertók Lajos,
Horkay Péter, Szakács László
„Volt egyszer egy Magyarország. Tulajdonképpen mint ország, ekkoriban pont nem létezett. Sírok, romok, krónikák alapján lehetett emlékezni a múltjára - amit az itt élők meg is tettek -, ám a külvilág számára Magyarország neve úgy hangzott, mint Bergengóciáé, egy egykor virágzó múltbéli helyé. A történet szereplői vadászatra gyűlnek össze. A társaságnak tagja egy angol mérnök is. Fantaszta, feltaláló, kalandvágyó férfi, aki egyes vélemények szerint Palmerston angol külügyminiszternek küld jelentéseket. Merész elképzelései vannak a magyarok gazdasági felemelkedéséről, és az ezáltal nyert függetlenségükről. Lelkesedését egy romantikus, titkolt szerelem is fűti, melyet az egyik jelenlévő hölgy iránt érez. Persze ez a vadászat nem érdektelen az osztrák titkosszolgálat számára sem. Ilyen ez a kor. Gyönyörű szeptemberi idő van. Hőseink élvezik a szép tájat, az életet. Vadásznak. 1839-et írunk. Kilenc évvel vagyunk a kontinensen végigsöprő forradalmak és szabadságharcok elôtt, amikor Európa tudatában újra megjelenik egy ország, mely addig is jelen volt, mégsem létezett.”
Manipulált mértéktelenség- szembeszállni a korszellemmel.
A XX. század hetvenes éveiben Nyugaton kitűzött fejlődési irány - a szexualitás "fölszabadítása", az élet minden területének korlátlan liberalizálása, a jóléti társadalomban az énközpontú magatartás dicsőítése, az elektronikus média támogatásával szinte lázas állapotig fokozódó, járványosan terjedő, káros mértéktelenséghez, "manipulált mértéktelenséghez" vezetett. Ennek súlyos erkölcsi és egészségi romboló hatása ma már bebizonyosodott. Christa Meves pszichoterapeutaként egyre jobban tapasztalja gyakorlatában, hogy a modern gőgből milyen sok boldogtalanság, egyéni és családi tragédia származik. De nem marad meg a tények megállapításánál, határozott ellenállást ajánl a korszellemmel szemben.
Jean Ziegler: A szégyen birodalma.
Magyarországon Jean Ziegler nevét a Vizsgálat egy minden gyanú felett álló ország ügyében című pamflet kapcsán ismerhettük meg. Ziegler saját tapasztalatainak lenyűgöző elbeszélését ötvözve a felvilágosodásból merített eszmékkel ráébreszt arra, hogy ma a világ újrafeudalizálásának vagyunk a tanúi. Az új „földesurak” a nagy ranszkonintentális társaságok kozmokratái módszeresen fosztják ki a déli félteke népeit. Ehhez két tömegpusztító fegyvert alkalmaznak: a hitelezést és az éheztetést. Az eladósodott állam lemond szuverenitásáról; az ebből következő éhség miatt agonizáló népek pedig lemondanak a szabdságukról. Így hozzák létre alattomosan a kozmokraták bolygónkon a szégyen birodalmát.
Egy honlap ahonnan sok sok film,dokumentum film ingyen letölthető,vagy nézhető."Amit kihagytunk elfoglaltság miatt, avagy ami a TV műsorokon kívül is történt:,,
A pénteki Gyurcsány-Orbán vita szövege.-- Egy kis megjegyzés.--
Az ember nem él bezárva egy kalitkában.Nem légüres térben éli életét.Hatással vannak rá a körülötte folyó események.Vannak akik számára csak a "szoba" van.A szoba az a lakásban vanDe aki csak a "szobában" tartózkodik,Annak is előbb utóbb ki kell menni az egész lakásba.--
Pénteken volt egy vita.Először találkozott egymással nyilvánosan a két értékrend képviselője.
Döntse el mindenki hogy számára ki a szinpatikusabb. .. ( Ifj Behany Ferenc )
Gyurcsány Ferenc: -Nem kértünk közvetítőt, nem kértünk mediátort ehhez a vitához. Hát megpróbálunk magunk elboldogulni ezzel a nehéz feladattal.
Jó napot kívánok elnök úr! Köszönöm szépen hogy eljött, köszönöm szépen hogy ha viták után is de meg tudtunk állapodni arról hogy ma szót váltunk, hogy ma hol tart az ország, és hogy merre menjen tovább az ország. Amikor számpárbajra hívtam Önt, akkor nem a párbajon volt a hangsúly, már csak azért sem, mert a párbaj az ellenzék és a kormány között hát a természetes lételem, a verseny, a rivalizálás, hogy kinek van jobb programja. A számokon volt a hangsúly, azért, mert Magyarországon a politikában az elmúlt időszakban számok helyett sok lett a jelző. Közmondások, dakota közmondások, székely viccek, anekdoták, metaforák uralják a magyar politikát. Én meg azt mondom, hogy ne jelző, hanem szám legyen. Ráadásul ezek a számok ezek nagyon sok esetben, hogyha elő is jöttek, akkor nem voltak igazak. Akkor ezek hamisak voltak, de legalábbis pontatlanok. Én meg azt mondom, hogy merjünk pontosak lenni, mert az országról van szó. A számoknak nincsen pártállása, a számoknak nincsen lelke, hát jelzőt is viszonylag ritkán lehet hozzájuk biggyeszteni. Leértékelődő, eltorzult, szorongó, romló, szenvedő, gyászos, zsugorodó, töpörödő. Ezek azok a jelzők, amelyeket az Ön beszédeiből az elmúlt időszakban kigyűjtöttem. Pártelnök úr, melyik ez az ország, amit Ön ilyen jelzőkkel illet?
Orbán Viktor:- Először is szeretném megköszönni a meghívást, másfelől köszönöm a kitüntető figyelmet, amellyel a miniszterelnök úr követi – ezek szerint legalábbis – a beszédeket. Sajnálom, hogy nem mindig fog a tolla, és csak a negatívnak mondható jelzőket hallja. Az országról nagyon sok biztató dolgot is igyekszem mondani, hiszen Magyarország egy erős ország, Magyarország jó okkal lehet büszke számos teljesítményére, a magyar emberek versenyképesek az Európai Unió bármely más nemzetével, nemcsak hogy nem vagyunk alábbvalóbbak, hanem látható, hogy tőlünk félnek. Nem azért, mintha óriási hadseregünk lenne, hanem azért, mert tudják, hogy a magyarok szívesen dolgoznak és tudnak is dolgozni, és hogyha lehetőséget kapnak arra, hogy külföldön is megmutassák a tudásukat, akkor helyt fognak állni, ezért nem engedik be például Németországba vagy Franciaországba szabadon a magyar munkavállalókat. Tehát nem hinném, hogy a magyar emberek önbizalmával, fölkészültségével, munkaszeretetével meg szorgalmával bármilyen baj lenne, és az országnak is vannak azért szépen bizonyosfajta sikerei, legyen szó kultúráról, sportról, politikáról – még ott is előfordul ez –, tehát kérem Önt, hogy egy kicsit lássa vidámabban az ország helyzetét, mint ahogy abból a néhány jelzőből talán kitűnik.
Gyurcsány Ferenc:- Jól kezdődik a mai beszélgetés, mert hogy a legalapvetőbb törekvésem az, hogy útját álljam annak a törekvésnek, amely Magyarország teljesítményét ilyen jelzőkkel illeti. Útját álljam annak a törekvésnek, hogy az országnak elvegyék a büszkeségét. Egyetértek Önnel. Ez egy tehetséges, talpraesett nép. De tudja, nekünk, akik az ország vezetésében részt vesznek – Önnek is és nekem is – az a felelősségem és az a felelősségünk, hogy ezt a hitét megtartsuk. Az ország sorsa erejében rejlik. Hogy mennyi ereje van az országnak, az benne van tudásában, meg a karjában, de benne van a hitében is. Én nem gondolom, Elnök úr, hogy ezek a jelzők, amelyek a magyar gazdaság teljesítményéről szólnak, azok helytállóak. Én úgy látom, hogy a magyar gazdaság az elmúlt tíz évben folyamatosan növekszik. Az igaz, hogy ezt a növekedést ezt időnként nem tudjuk kellő igazságossággal szétosztani az emberek között. Azt láttam, hogy kormányok jöttek, meg mentek, de egy dolog mindig megmaradt, hogy Magyarország 1995 óta mindig két–két és fél százalékkal nagyobb tempót diktált önmagának, mint az Európai Unió legtöbb országa. És hát anélkül, hogy mindig számokban és számokban mennénk, nem kell azt mondani az embereknek, hogy ebből csak 57–60 év múlva lesz európai uniós átlagos életszínvonal. Mert hát nagyon egyszerű számítással kiderül, hogy bizony, bizony ezzel a növekedési többlettel, ami az embereké, hát ezzel a következő évtized végére utol fogjuk érni azt, ahol ma az átlag tart. Ez végre elérhető közelségbe hozza a legfontosabb, igazi nemzeti programnak a teljesítését, hogy Magyarország a hétköznapokban, az életszínvonalban európai legyen. Azt szeretném, hogyha Ön nem azt mondaná, hogy ez hatvan év – ötvenhetet mondott egészen pontosan –, mert nem ennyit mutatnak a számok. Merjünk pontosak lenni. Ne mondjunk az embereknek olyat, hogy nem teljesíthető ez a vágy, hogy úgy fogsz élni, mint Párizsban, mint Londonban, mint Bretagne-ban, mert nem így van. Ha az embereknek nincsenek reális céljaik, nincsenek meg… teljesíthető álmaik, akkor azt mondják, hogy minek csináljam? Hát hatvan év múlva, te jó ég, én sem fogok addig élni – Ön is így reagált erre. Hogyha ez hatvan év, akkor nem fogok addig élni. De van egy másik veszély is. Ha azt mondjuk az embereknek, hogy tudjátok mit, majd hét százalék lesz – hogyha én fogok jönni – a növekedés. Mondtuk ezt már egyszer, Ön is mondta. Aztán kiderül, hogy dehogy hét százalék, örülünk, hogyha egy negyedévben megközelíti a hatot, aztán a végén lesz belőle 2,7–2,9. Két nagy bajt lehet elkövetni, hogyha olyan célokat fogalmaz meg valaki, ami teljesíthetetlen. Ez nem jó, ez egy országnak nem használ. Ambiciózus célok kellenek, nem pedig teljesíthetetlenek, nem szabad ebből kampányt csinálni. És a másik sem jó, hogyha valaki azt mondja, hogy kérem szépen, nemzeti céljaid elérhetetlen távolságba kerültek. Ezt szeretném elérni.
Orbán Viktor:- Mit vár tőlem, miniszterelnök úr?
Gyurcsány Ferenc:- Azt, hogy megerősítse, hogy Magyarország egy olyan ország, amely nem töpörödik, amely nem zsugorodik, amely nem gyászos, amely nem szenvedő, amely nem romló, nem szorongó, nem eltorzult és nem leértékelődő. Én az elmúlt hetekben és hónapokban azt hiszem, hogy hibáztam. Hibáztam, amikor nem vettem észre, hogy nagyon határozott törekvésed van Önnek és pártjának, hogy rossz hangulatot keltsen. Végignéztem kongresszusi beszédét. Kongresszusi beszéde…
Orbán Viktor:- …az egy jó kedvű…
Gyurcsány Ferenc:- …az önfeladás beszéde.
Orbán Viktor:- Bocsánat, az egy jó kedvű beszéd volt. Bocsánat. Igyekeztem…
Gyurcsány Ferenc:-- Jó kedvű, egy lendületben lévő párt beszéde, igaza van, egy lendületben lévő párt beszéde, egy lendületben lévő elnöknek a beszéde, és ezt a lendületet nem arra használta Elnök úr, hogy Magyarok! Fantasztikus teljesítmény van bennetek! Gyerünk! Csinálni!, hanem arra, hogy Magyarok! Töpörödünk. Rosszabb a helyzetünk, mint bármikor. Bajban vagyunk. Ha a kormánnyal vitatkozik Ön, akkor Önnek igaza van, mert ez a dolga. A kormánynak kell ellenzék, a Parlamentnek kell ellenzék, az országnak nem. Az országról énszerintem azért nem szabad ilyet mondani, mert politikusok jönnek, mennek, előbb-utóbb – remélem, hogy utóbb – én is elmegyek, Ön meg még jöhet.
Orbán Viktor:- Ne sürgessük a dolgokat, mindennek eljön az ideje.
Gyurcsány Ferenc:- Ön meg még jöhet. De az ország, az ország az ennél fontosabb. És hogyha ebben van egy esélyük, hogy igen, a vitáink azok nem az ország teljesítményéről szólnak, hanem a kormányzás részletkérdéseiről, ha ráadásul a vitáink pontos számokon nyugszanak és Ön nem mondja azt, hogy ugyan már, a számok nem fontosak, mert hogy a közjót szolgáljuk, szerintem fontosak, akkor ebben a pillanatban megvan az az egységes platform, amin kell is beszélnünk arról, hogy na, merre van a jövő Magyarországa.
Orbán Viktor:- Miniszterelnök úr, az elmúlt jó néhány hétben sok helyütt fordultam meg az országban, tudja, van ez a nemzeti konzultációs rendezvénysorozat, amellyel megpróbáljuk megtudni az emberek véleményét hat fontos kérdésben. És ilyenkor az ember sok száz emberrel beszél, talán sok ezerrel is beszéltem már. Több tucat településen is megfordultam. És az a probléma, amiről Ön beszél, ez szinte mindenhol előkerült. Azt mondták az emberek, hogy kívül érzik magukat az ellenzék, meg a kormánypártok vitáin. Nem róluk szól, távol van tőlük. És találkoztam egy emberrel, aki nagyon érdekes dolgot mondott, és szerintem jó válasz arra, hogy az Ön félreértését eloszlassuk. Azt mondta, hogy ő azt vette észre, hogy ma a politikában három, három igazság van: a kormány igazsága, az ellenzék igazsága, meg az emberek igazsága. És a kormány, meg az ellenzék igazsága mögött számok vannak, az emberek igazsága mögött pedig valóság, a valóságos élet. Ezért nem vagyok híve annak, hogy – ahogyan Ön szeret fogalmazni ilyen háborús retorikában, hogy párbaj, háború – tehát ilyen számháborút folytassunk, hanem azt javaslom mindenkinek, hogy ha most ott ülnek a televízió-képernyők előtt és el akarják dönteni, hogy most akkor végül is kinek van igaza, akkor hallgassanak saját magukra, az emberek igazságára. Ha van módjuk, vegyék elő a 2002. évnek még kormányváltás előtti utolsó sárga csekkjét, amin befizettek mondjuk gázt vagy villanyt. Aztán vegyék elé a legutóbbit, ha megvan még. Mennyit fizettek be most ugyanerre. Aztán, ha még megvan, akkor a régi nyugdíjszelvényüket vagy fizetési szelvényüket vegyék elő, és tegyék a mostani mellé. És ebből meglesz a kép, hogy milyen helyzetben van a magyar gazdaság, ugyanis én nem hiszek abban, hogy Ön eldöntheti, hogy a magyar gazdaság milyen állapotban van. Akárhány hirdetést ad föl – ugye kirobbanó siker –, bármennyit, én sem és Ön sem lesz abban a helyzetben, hogy mi döntsük el, hogy a gazdaság jól megy vagy rosszul. Ugyanis a gazdaság akkor megy jól és kizárólag akkor megy jól, ha az embereknek is jól megy. Én nem hiszek olyan gazdaságban, ami állítólag jól megy, de az embereknek közben rosszul megy. A gazdaság működésének egyetlen értelme, hogy az emberek előre juthassanak, boldoguljanak egyről a kettőre. Ha jól megy az embereknek, jól megy a gazdaság. És ezt a vitát szerintem nem mi fogjuk eldönteni, nem az ellenzék igazsága és nem a kormánypártok igazsága az érdekes, hanem kizárólag a valóságos élet és az emberek igazsága. Én ezért gondoltam, hogy meg is próbálom ezt a mai, Ön által háborús hangulatban, párbajban meg számháborúban indított, feleslegesnek és ne haragudjon, de talán a szócséplés veszélyét is magába hordozó vitát valahogyan olyan mederbe terelni, hogy abból az ország polgárai számára is kikerekedjék valami, és arra gondoltam, hogy hozok is három javaslatot, és párbaj helyett inkább munkát kérek Öntől, és arra kérem, hogy ezt a három javaslatot fontolja meg, és ha lehet, akkor ebben a három javaslatban egyezzünk is meg. Ez három olyan javaslat különböző területekről, amelyekben meg tudnánk egyezni szerintem. Elolvastam és meghallgattam Önnek több hozzászólását, amely a tervezett adóátalakításokról szól. Ha megengedi, most a részletekbe nem szeretnék belemenni, csak egyetlen dolgot emelnék ki. Szerintem abban az esetben, hogyha az áfa-emeléssel kezdődik az adórendszer átalakítása, akkor hibát követünk el. Úgyhogy arra kérem Önt, hogy korrigáljuk ezt a döntést, ugyanis az áfa-csökkentés valójában a gazdagok érdekét szolgálja. Ezt könnyű belátni, hiszen minél többet fogyaszt valaki, annál több áfát fizet. Tehát az áfa-csökkentés nem segíti a szegényeket a gazdagokkal szemben. Nem lesz tőle – ahogyan Ön szokott fogalmazni – igazságosabb az adórendszer. És azt is meghallgattam, hogy Ön azt mondta, hogy körülbelül 166 milliárd forintot szánnak erre az 5 százalékos áfa-csökkentésre, és azt gondoltam, hogy ezt okosabban is föl lehetne használni, ráadásul az áfa-csökkentést – ne haragudjon meg azért, amit mondani fogok –, de az áfa-csökkentést – még ha Ön erre az álláspontra jut is a végén, hogy kitart – szerintem – emellett a hibás döntés mellett –, akkor az emberek nem fogják érezni, mert a vállalkozások rossz állapotban vannak, a kereskedőknek veszteségeik vannak, hiába küld Ön ki akárhány kommandót is, az áfa-csökkentésből származó előnyök aligha fognak megjelenni – vagy csak töredékében – az embereknél. Ezt a gazdasági élet minden szereplője az elmúlt hetekben már elmondta. És ha igaz, hogy 166 milliárd forintot szánt erre a célra, akkor azt javaslom, hogy kövessük… Vegyünk egy balkanyart, tehát csökkentsük a legkisebb keresetű bérből és fizetésből élő embereknek az adóterhét, és hogyha a 18 százalékos adókulcsot lehozzuk 13 százalékra – az körülbelül olyan 160–170 milliárd forintba fog kerülni –, és biztos, hogy nem a gazdagabbakat, hanem a szegényebbeket fogja támogatni, a kis keresetű, bérből és fizetésből élőket. Ráadásul Medgyessy Péter egy olyan választási programot hirdetett meg még 2002-ben, amelyben éppen ezt ígérte, hogy a személyi jövedelemadónak az alsó kulcsa 13 százalék lesz. Szerintem most ezt megtehetnénk. Ez az első javaslat, amiben szeretnék egyetértésre jutni Önnel. A második az arról szól, hogy augusztus 1-jén Önök döntöttek a gázáremelésről. A magánszemélyeket ugyan ez nem érinti, de érinti az iskolákat, érinti a kórházakat, rendelőintézeteket. És arra szeretném kérni Önt, hogy miután a kormány dönthet erről az áremelésről, akkor legalább a kórházakat, a rendelőintézeteket, meg az iskolákat vegyük ki ebből a körből, mert ott komoly bajok lesznek. Vagy a szolgáltatások színvonala esik le, vagy pedig el fogják bocsátani az embereket. És végezetül a harmadik javaslatom, amiben szeretnék Önnel egyetértésre jutni, az pedig az, hogy kérem Önt, ne adja el a repteret. Ne adja el a repteret, az egy aranytojást tojó tyúk, minden évben nyereséges, legutóbb is tízmilliárdot hozott. Csináljon vele, amit jónak gondol, alakítsa át, bármi, csak arra kérem, hogyha lehet, akkor inkább tartsuk meg a közvagyonnak a körébe. Ez részben gazdasági kérdés, részben pedig talán biztonsági kérdés is, hiszen a repülőtér az az ország biztonsági kapuja. Tehát azt javaslom, hogy miután megadtuk szerintem az embereknek az esélyt, hogy a saját csekkjeik alapján eldönthetik, hogy mik a valóságos számok – és én nem akarom az emberekre rájuk erőltetni az igazságot, ahogyan én látom –, szerintem inkább próbáljunk dolgozni és próbáljunk megegyezni ezekben a kérdésekben. Gyurcsány Ferenc:- Pártelnök úr, zavarba hoz…
Orbán Viktor:- Az nem baj. Az nem baj.
Gyurcsány Ferenc:- Zavarba hoz, mert most azt mondja, hogy ne beszéljünk már ezekről a számokról, mert ki a csuda érti, hogy mi az a GDP, ki érti azt, hogy nem tudom hány milliárd. Ugyanakkor az elmúlt hetekben-hónapokban nyilvános rendezvényein a pártelnök úr semmi mást nem tett, növekedésről beszélt, GDP-ről beszélt, személyi jövedelemadóról beszélt – hozzáteszem, most is arról beszél –, ráadásul ezeket pontatlanul, és olyan módon, hogy alapot adjon arra, hogy töpörödik és zsugorodik. De zavarba hoz másért is. Nézze, elnök úr, a politikus igazi teljesítménye nem az, hogy mit mond ellenzékben. A politikus igazi teljesítménye, hogy mit tesz, amikor kormányon van. Márpedig Ön, amikor kormányon volt, akkor nem tett adócsökkentést. Megígérte az adóreformot 2000-re. Majd amikor nem tette meg, akkor elmagyarázta Ön és a kormánya, hogy ezt miért nem lehet megtenni. Amikor ellenzékben volt, akkor pedig, most pár hónappal ezelőtt benyújtott egy adócsomagot a kormánynak. Az az adócsomag tökéletesen ellentéte annak, amit most mond. Egy hónappal ezelőtt, június 6-án Ön azt nyilatkozza, hogy hát az egykulcsos adónak a híve, annak az egykulcsos adónak, ahol ugyanannyit fizet a gazdag is és a szegény is. A Parlamentnek benyújtott adócsomagjában egyik legerősebb elem a 25 százalékos adókulcs leszállítása nem húszra – ahogy mi mondjuk –, hanem 18-ra. Ráadásul most 900 milliárd forintot akartak egy lépéssel a költségvetésből, áfa-csökkentéssel együtt. Én azt mondom, hogy Elnök úr, Önnek igaza van, ezek népszerű javaslatok – én belátom. És belátom azt is, hogy kell valamit mondani a kormány mostani…
Orbán Viktor:- Népszerű vagy ésszerű? Gyurcsány Ferenc:- Népszerű. Népszerű. Valamit kell mondani a kormány adócsomagjára, de el kell dönteni, hogy mikor mit higgyünk el. Azt higgyük-e el, amit benyújtottak a Parlamentnek – az nem ez. Azt higgyük-e el, amit egy hónapja nyilatkozott, június elején vagy azt higgyük-e el, amit most mond? Én meg azt gondolom, hogy nekünk az a dolgunk, hogy adórendszert változtassunk, mert Ön is ezt akarta 2000-ben. Azaz nem egy adókulcshoz kell hozzányúlni, most azt az érzést kelteni az emberben, hogy lám-lám, most az ellenzék vezére végre a kisember fejével gondolkodik, és elmagyarázza nekünk, hogy az áfa-kulcs az a gazdagnak jó, az szja alsó kulcsa pedig a szegénynek, de az ellenzék vezérének, amikor kormányon volt, ha így gondolkodik, akkor azt kellett volna tennie, hogy a minimálbért adómentessé teszi. Nem tette azzá. Az ellenzék vezérének, hogyha ő ezt gondolja, akkor mondjuk azt kellett volna tennie, hogy a munkanélküli ellátást 12 hónapról mondjuk nem szűkíti 9 hónapra. Az ellenzék vezérének eszébe juthatott volna, amikor kormányon volt, hogy mondjuk ilyen egyszerű dolgot, mint az étkezési jegynek – ami adómentesen adható – a határ… az értékét fölemelje 1200 forintról – nem emelte. Mi most fölemeltük 8000-re. Azaz azt szeretném mondani, hogy természetesen az Ön javaslatát meg fogjuk vizsgálni, mert minden javaslat borzasztóan fontos, és amit Ön felvet, abban van racionális elem. Hogy az áfa-csökkentésnek a hatását, ami családonként 5000 forint, vajon oda tudjuk-e adni, mikor a kereskedő erősebb, mint a vásárló.
Orbán Viktor:- Nem fogjuk tudni. Legyen benne biztos.
Gyurcsány Ferenc:-- Én meg azt mondom, hogy nekünk az a dolgunk, hogy megvédjük a kisember érdekét, és maga is ebben egyetért.
Orbán Viktor:- Na de hát kommandókat fog kiküldeni… Az nem egy megoldás.
Gyurcsány Ferenc:- Nem kommandókat fogok kiküldeni, hanem a nyilvánosság erejét, a közös felelősséget, amit Ön is oly sokszor szeret hangoztatni, fogjuk felhasználni arra, hogy a kereskedők tudják: itt az áfa-csökkentés hatása nem arra való, hogy a kereskedő zsebét vastagítsa, hanem hogy a vásárló pénztárcáját.
Orbán Viktor:- De miniszterelnök úr, van az a probléma, hogyha Ön megnézi a számokat, épp talán a Figyelőben láthattam valami ilyet, Magyarországon a kereskedők nincsenek túlságosan jó bőrben. A külföldiek talán igen, de a magyar kereskedők nincsenek túlságosan jó bőrben, tehát nem hiszem, hogy azt kéne mondanunk rájuk, ilyen osztályharcos hangulatot idézve, hogy vastagítsák a bőrüket. Innen a zsírréteg már csak egy…
Gyurcsány Ferenc: Zsebüket…
Orbán Viktor:- …már csak egy lépés. Tehát én azt szeretném mondani Önnek, hogy miután Magyarországon, Európában a legmagasabbak között van a körbetartozás aránya és a legmagasabbak között van a megszűnő vállalkozások száma – tehát nincsenek jó állapotban sem a kereskedők, a magyar kereskedők, sem a vállalkozók –, ezért nem várhatjuk el tőlük, hogy majd a nyilvánosság nyomása miatt lejjebb fogják vinni az áraikat. Nem ezt fogják tenni, hanem konszolidálni próbálják a cégeiket, a veszteségeiket akarják csökkenteni. Úgyhogy én kérem Önt, hogy… belátom, hogy esetleg most erről nem akar beszélni, de kérem, hogy fontolja meg. Na most ami a beszélgetés másik két részét illeti, én igyekezni szoktam és most is igyekszem nem adni olyasmit az Ön szájába, amit nem mondott. Esetleg ha Ön ezt megtenné, megtisztelne vele. Ugyanis sehol nem mondtam azt, hogy az egykulcsos adónak a híve vagyok – az ellenkezőjét mondtam. Azt mondtam, hogy Magyarország számára lassan úgy merül föl a kérdés, hogy el tudja-e kerülni az egykulcsos rendszer bevezetését – aminek egyébként nem vagyok a híve. Tehát pont az ellenkezőjét mondtam, amit Ön mondott. Még egyszer kérem, ne tulajdonítson nekem olyasmit, amit nem mondtam. Ami a mi négy évünket illeti, ott pedig nézze… Azt szokták mifelénk mondani, hogy az az ember, aki egyfolytában bizonygatja a saját igazát, az nagyon bizonytalan ember lehet. Tehát nem érzem szükségét, hogy bizonygassam a magunk igazát. Valóban kormányoztunk négy évet – az a négy év helyt áll magáért. Az sajnos nem volt tökéletes négy esztendő, voltak erősségei és megvoltak a maga gyengeségei is. De nem hiszem, hogy az embereken kívül bárki más, akik átélték ezt a négy esztendőt, igazából korrekt és reális véleményt tudna erről alkotni, és ha megengedi, ezt a négy évet nem is nagyon vonnám be a vitánk tárgya közé, inkább a jövőre vonatkozó szándékokat, hiszen abból a négy évből kibontakoznak dolgok a jövőre vonatkozóan. Az, hogy a minimálbér ügyében fejmosást kaptam Öntől, az nem esik igazán jól, megmondom őszintén, mert 1998-ban, amikor átvettük a kormányzást, akkor 18.500 forint volt a minimálbér, és ezt 50.000-re emeltük. Szóval éppen a minimálbérben találni kifogást a polgári kormány működésében, nem tűnik igazán méltányosnak. Ami az adórendszer átalakításának az elmaradását illeti, ott pedig ott sem a múlttal foglalkoznék, hanem ha megengedné, inkább a jövőre vonatkozóan ajánlanék valamit a figyelmébe. Magyarországon az adórendszer bünteti a családokat. Bünteti a családokat. Azért bünteti a családokat, mert csak azt veszi figyelembe az adórendszer, hogy valaki mennyit keres, és érzéketlen arra, hogy hány embert tart el belőle. Ezért egy egyedülálló ember, ha keres 100 forintot, az után ugyanúgy adózik, mint hogyha valaki három gyermeket tart el abból a 100 forintból. Az adórendszer nem érzékeli ezt a különbséget. És én azt javaslom a jövőre nézve – és ezt próbáltuk mi megtenni a magunk nem tökéletes eszközeivel, de ebbe az irányba tettünk lépéseket –, azt javaslom, hogy olyan adórendszert érdemes kialakítani, amely ezt figyelembe veszi. És ha valaki három, négy vagy öt embert tart el – beleértve a házastársát, esetleg egy magatehetetlen rokonát vagy a gyermekeit –, akkor az adórendszer legyen igazságos ebből a szempontból. Mi ebbe az irányba tettünk egy lépést, bizonyára emlékszik rá, mikor bevezettük a gyermekek után járó adókedvezményt, ami szerintem egy hasznos lépés volt, de nem volt tökéletes lépés, mert miután az Ön szavaiból is kitűnik, meg talán az emberek fejében is így van ez, ez egy kedvezménynek tűnik. Olybá tűnik, mint hogyha ez a kormány jóindulatán múlna, hogy az emberek kapják vagy nem. Az Önök jóindulatán nem múlik, mert Önök nem emelték az elmúlt három évben ezt a kedvezményt, a gyermekek után járó adókedvezmény mértékét, amit fájlalok egyébként. Tehát nem kedvezményt kellene beiktatnunk az adórendszerbe, hanem az adórendszer alapját kellene megváltoztatni, és a mostani igazságtalan alapról az igazságosabb családi alapra kellene áthelyezni, az adókedvezményt akkor ki is lehet iktatni, hiszen így egy igazságosabb adórendszeren belül, ha a gyermekek számát is figyelembe vesszük, akkor a több gyermeket nevelő szülők jobban járnak, mint azok, akik egyébként nem nevelnek gyereket, nem tartják el magatehetetlen, esetlegesen meglévő rokonaikat. Vagy nem marad otthon a feleségük, hanem ő is munkát vállal. Tehát azt hiszem, hogy ebbe az irányba kellene lépést tenni. Ami pedig a Parlament elé benyújtott csomagot illeti: nézze, próbálkozunk. Az az igazság, hogy sok tucat javaslatot tettünk az elmúlt esztendőben – sőt az idén is – a Parlamentben, hogy esetleg befogadnak egy javaslatot. Munkabarát adócsökkentési kedvezményeket indítottunk, számításokkal – azt gondolom, hogy minimum a korrekt vitára érdemesek lettek volna ezek. De Önök ezeket nem fogadják be, és ezért kénytelenek vagyunk, benyújtunk egy csomagot, Önök nem veszik napirendre. Rendben van, tudomásul vettük. Megpróbálunk egy másikat benyújtani. És ez így fog menni egész addig, amíg mi ellenzékben vagyunk, Önök pedig kormányon, hiszen az a dolgunk, hogy megpróbáljunk olyan javaslatokat tenni, amiből előbb-utóbb értelmes megegyezések születhetnek, úgyhogy arra kérem, hogy ne a rovásunkra könyvelje el, hogy különböző indítványokat adunk be, különböző időpontokban különböző csomagokat, hanem inkább ezt tudja be annak, hogy próbálkozunk, és még egyetlenegyszer sem volt példa arra, hogy a benyújtott javaslatainkat Önök befogadták volna. Azt szeretnénk elérni, hogy egyszer legyen ezekről értelmes vita és legyen megegyezési lehetőség. Ezért is mondtam el mindazt, amit elmondtam, úgyhogy amit gyengénknek vagy esendőségünknek lát, azt legyen kedves inkább tekintse erényünknek, és méltányolja az eltökéltségünket.
Gyurcsány Ferenc:-- Tanulmányozzuk az Önök javaslatait, mást sem teszünk, mint hogy mikor magunk javaslatokon dolgozunk, megnézzük, hogy mi más van még. És ezek körében, hogy mi az ellenzék javaslata. Amit most szóba hoz, a családi adózást, erre is azt tudom mondani, hogy egyébként egy kedvelt és népszerű javaslat általában; ha megmérjük, ezt fogják mondani az emberek. Nem véletlen, hogy a családi adózás a maga kifejlett formájában egyébként sehol Európában nem létezik. Én azzal értek egyet, hogy az igazságos adórendszer, amelyre Ön, bár lehet hogy csak nyelvbotlásként, talán most nem fog kiigazítani, azt mondta egy televíziós műsorban, hogy az adórendszernek nem az a fontos kritériuma, hogy igazságos legyen – szerintem ez fontos kritériuma…
Orbán Viktor:-- Hanem mit mondtam? Bocsánat… Gyurcsány Ferenc:-- Ezt mondta, hogy nem az a fontos, hogy igazságos legyen… Orbán Viktor:-- Hanem helyette mi a fontos? Bocsánat…
Gyurcsány Ferenc:- Hanem hogy talán hatékony és verseny képes legyen. Orbán Viktor:-- Nem ezt mondtam. Bocsánat, csak ne tessék kiforgatni a dolgot, amit mondtam.
"Jaj azon nemzetnek azonban, mely nemzeti géniuszát elárulja, mert ha ezt cselekszi, akkor előbb-utóbb, de minden bizonnyal az elaljasodás szurkaiba süllyed és abba örökre eltemeti magát." (Széchenyi István)
Semmilyen emberi közösség sem létezhet általánosan elfogadott közös érdekek,mindenkinek rendelkezésére álló közös javak és ezek megbecsülését sugalló erkölcsi elvek nélkül."
Fénylő kövek.
Egyszer egy távoli helyre idegen érkeztek cserélni.Hosszú utat tettek meg,és nem ok nélkül jöttek.
Abban az időben még nem készítettek tükröt,mely tükörképet is mutat,s amely képes visszatükrözni a fény sugarat.
Mást-mást használtak mindkét célra.Az utóbbit viszonylag nagyobb távolságról,kapcsolattartásra használták fényes nappal.
Sokszor a hang is megoldotta e problémát,de a fény viszonyítási pont is volt.s nagy távolságról is jól látható.Egy különleges fényes követ használtak e célra mely kicsi is volt,kis helyen is elfért, nem volt teher a cipelése,többféle színben is előfordult,és könnyen lehetett használni.Minden egyes kő más más fényű sugárt vert vissza.A környéken sehol másutt nem volt megtalálható,csak azon a helyen.Volt belőle,de ritkán lehetett ráakadni.Nagy kincs volt,melyet megbecsültek,s melyet értékeltek.Tudták hogy e nélkül nehezen boldogulnak.Akik cserélni jöttek,mindenfélét cseréltek,annak rendje módja szerint.S kellettek volna nekik a kövek is.De a helyiek nem adták.Tudták hogy nagy kincs.Nem állt annyi rendelkezésre hogy cserélni is tudtak volna.De nekik csak kellettek azok a kövek.Addig addig próbálkoztak,hogy a helyiek csak odaadták,abban bizakodva hogy majd csak találnak annyit hogy a közösség minden tagjának jusson.Hiába adtak nekik mást helyette mást.Azt arra a célra nem használhatták.Megnehezült az életük.Nehezebben tudták tartani a kapcsolatot a többiekkel,akik szanaszét szóródtak bebarangolva azt a területet.Ha találtak is követ,csak néhányat.Ami eddig rendelkezésre állott,azokat is hosszú ideig gyűjtötték,s voltak olyanok is amelyeket örökbe kaptak,s melyet már több generáció használt.Kó és kő között van különbség.A súlya a formája hiába egyezik meg,ha nem ad fényt,csak elnyeli,és magába szívja.Minden időben osztottak,s kaptak is emberek pozíciót és rangot,így vagy úgy.Táblát melyet valamiért az emberre aggattak.Lehet valaki kő mely mindent mindent csak elnyel,s lehet valaki kő,mely el is nyel,de vissza is tükröz.S van fénye.Az idők folyamán az emberek maguk választottak,aszerint hogy ki ad fényt.Aszerint hogy mit tükröz.Előfordult hogy volt rajtuk tábla,de az is előfordult hogy nem.Mert nem ez számít igazán.Minden időben volt hősök és példaképek.Akiket az emberek így vagy úgy választottak.Voltak régen is és vannak ma is,mikor a tábla túl nagy hangsúlyt kap.S igen gyakran közömbös hogy valaki csak elnyel,s adni meg nem ad,tenni meg nem tesz.Játszani lehet,de a tükör éles képet ad.
Út a sivatagban.
Sokáig egy út vezetett át a sivatagon keresztül.Mást nem is ismertek.Nem tudták hogy létezik.Csak az az egy.
Az emberek jártak rajta.Követték az irányt nap mint nap.Hol gyalogszerrel,hol kerépárral,vagy bármi más módon.
Sokszor már nem is kellett az útjelző táblákat nézni.Nem tudni mikor jelölték ki az utat.S azt sem miért pont ott vezet.Nem valószínű hogy akkor sivatagos volt a táj.Ha sivatag lett volna,talán más út után néztek volna.Csak aztán válhatott azzá.A környék megváltozott.Megváltozott körülötte minden,csak az út maradt.A fák bokrok,hűs ligetek,a mező,a vízfolyások mind eltűntek,s átvette helyüket fokozatosan a homok.Talán néhol felfedezehtőek ha jobban körbenézünk a hajdani vízfolyások s a hajdani kisebb nagyobb oázisok nyomai.Ami arról tanúskodnak,hogy másabb,gazdagabb volt ott az élet.De az út maradt.maradt akkor is amikor lassan lassan sivataggá vált minden.Megnehezítve a közelekedést,megnehezítve a járást.Az egész út legnehezebb része ez.Át a sivatagon.Mégsem gondolták sokan,s talán nem is tudták hogy létezhet,létezik más út is.Más út mely nem annyira veszélyes,nem annyira kritikus,és sokkal de sokkal gazdagabb.Igen gyakran berögződik az út.Berögződik s marad.Marad akkor is mikor már már nehéz s olykor szinte lehetetlen rajta a járás.Mert sokan úgy gondolják hogy csak az az egy út létezik. Lehet próbáltak más utat keresni,hajdani felfedezők,kalandorok,bölcsek,akik láttak sokmindent,s nem beszűkült a látásuk.s talán látták a lényeget,több szögből látták a világot.Lehet találtak is új utat.Vagy újat vagy régit amit benőtt már a moha,s valami okból már nem jártak rajta csak páran.De ki tudja miért,akarva,akaratlanul,nem jutott sokak tudtára.Talán fel sem merült hogy létezhet más út is,amíg valaki át nem tette az útjelző táblákat,melyek nem a sivatag felé mutattak.Bár az út göröngyös volt,buktatókkal teli,mégis voltak akik igyekeztek butaságból vagy más okból fenntartani.S mindent megtettek azért hogy mások ne mozduljanak ki.S fennen hangoztatták hogy nincs más alternatíva.Csak az az egy út létezik.Sokszor csak körül kell nézni.Körülnézni és meglátni a lényeget.Mert a lényeg nagyon is látható, ha nem felületesen szemléljük a dolgokat.S azt is meglátni hogy milyen is az az út valójában,s miért is olyan amilyen.
Mi is az a papírbrikett?
"Röviden megfogalmazva összepréselt papírforgács. A fához nagyon hasonlóan ég el, és hamutartalma is igen alacsony, alig 2-3%. Bármiféle újságból, papírból előállítható, fűtőértéke pedig alig kevesebb néhány fáénál (kb.13-15000kcal/kg)."
"Mióta az emberiség "megszerezte" a tűzgyújtás képességét a természettől, azóta folyamatosan fejleszti ennek a technikai hátterét, hogy bármilyen helyzetben képes legyen eme létszükséglethez nélkülözhetetlen képesség alkalmazására. Évezredeken keresztül a kova és acél jelentette a tűzgyújtás legbiztosabb formáját. A biztonsági gyufa és egyéb modern kori tűzszerszámok elterjedésével háttérbe szorult az ősi módszerek alkalmazása"
A gyufa (régiesen gyújtó) egyik végén gyúlékony anyaggal bevont, dörzsölésre könnyen gyulladó, tűzgyújtásra vagy hőadásra használt éghető (fa)pálcika.
Egy forradalom soha sem a felszínen kezdődik.Soha sem onnan indul ki.A kezdete mindig belül legbelül van.Mikor Irinyi József bemutatta a gyufát, 1836-ban melyel egy mozdulattal könnyen és gyorsan tudott tüzet gyújtani,nagy meglepetést keltett.Előrelépés volt az addigi nehézkesebb tűzgyújtási technikákhoz képest..Egy szál gyufa lángragyúlt.S megtörte azt ami annak előtte volt.A tűz nem szűnt meg.Csak az eljárás lett könnyebb és más.S ha nincsen kéznél,lehet ugyanúgy is tüzet gyújtani mint annak előtte.A forradalom mindig belül kezdődik,kimozdít. Fordulat mely aztán így vagy úgy tovaterjed.Egy tavon a hullámzás nem marad el.Nem marad el akkor sem ha fúj a szél,és akkor sem ha egy kavics esik a vízbe.Ha elég erős,s nagy hatása van,eljut a tó legtávolabbi szegletébe is,s aztán sem szűnik meg.S nem lesz olyan mint annak előtte volt.Még ha aztán minden visszatér a látszólag a régi kerékvágásba,akkor sem. Csak pár gyufa volt mikor Irinyi kezében a gyufaszál lángra lobbant.Mikor elégett az első szál,aztán is ugyanúgy gyújtottak tüzet.Ugyan úgy mint annak előtte,De akkor valami útnak indult.S a gyufa egy idő után átvette a régi tűzgyújtási technika helyét.Nem lett olyan mint annak előtte volt.Akit madzagon rángatnak az nem független,függ azoktól akik rángatják őt.Megkötik minha önállóságra nem is lenne képes.Kitudja miért és mikor kötöttek rá kötelet.Aki függetlenebb az szabadabb,s jobban a maga ura.S talán jobban előbbre is jut.Igaz ez egyénileg,és igaz ez közösségileg is.S nem fogja várni az ételt például a futószalagon ki tudja mikor érkezik az meg,akkor mikor az ott van mellette elérhető távolságra.Ami távol van bizonytalan.Bizonytalan mint a márciusi időjárás.Mikor tavasszal visszafordul még a tél,s úgy dönt hogy egy ideig még marad.Az ember úgy kicsit meglepődik.Mit keres itt?Aztán kicsit visszatekint,mert hát az ember hátra is néz amikor úgy bizonytalan,s többet akar tudni.Akkor látja hogy az idő is és más is sokszor ismétli önmagát.Biztos az ami itt van s körülvesz minket.Mikor dróton mozgatnak valakit mint a bábut,s rájön hogy nem jó az ahová mozgatják,nem vezet jó irányba,először nehezen megy,Megpróbál másmerre menni,hátha jobb belátásra bírja azt,azokat aki mozgatja,mert hát kicsit úgy meglustult,meglustult,mert nem kellett gyakorlatilag semmi erőt kifejteni,s gondolkozni sem nagyon hogy merre menjen.aztán maga oldja el a kötelet.Egy szál gyufa forradalmian új találmány volt a maga idejében.időt energiát és helyet takarított meg.Aki látta ahhoz elért.S egy idő után ott volt a zsebében.Gyorsan és könnyen tudott tüzet gyűjtani.S nem kellett minden hozzávalót külön beszerezni.A megkötöttség kilátástalan helyzetbe sodorja az embert.és kiszolgáltatott.nem tud az egyről a kettőre jutni.Nem tud addig amíg nem születik meg benne a forradalom.Mert az mindig belűről születik. Belűről születik.S ki nem táplálja úgy jár amit az egyszeri ember aki hitt azok szavának akik szerint mindig mindenbe bele kell nyugodni.
Gördülő kőre nem nő moha.
Vannak időszakok amikor az ember megáll kicsit.Nem megtorpan, megáll.S talán igyekszik egy kicsit jobban befelé és egy kicsit jobban kifelé figyelni.Mondjuk nem csak akkor fontos ez.Fontos ez máskor is.De talán az ember olyankor kicsit jobban ráveszi magát hogy lépjen.Egy rövid dokumentum filmsorozat ezzel a mondattal indul."Történetünk tízezerszeres nagyításnál kezdődik." Ki kell találni milyen tárgyról van szó.Ahogyan csökken a nagyítás mértéke,annál jobban lehet látni mi is az a tárgy.Annál jobban élesebb a kép.Valahogyan a mi történetünk éppen fordított.Talán itt kell végződnie.Hogy valóban elérjünk önmagunkhoz.S talán bennünk is,.és körülöttünk is változzanak a dolgok.Vannak kövek melyeket görget a folyó.Haladnak előre,és vannak amelyeket belepi a moha.Belepi mert nem mozdulnak.S még az sem látszik hogy kő lenne.Gördülő köre nem nő moha tartja a mondás.A kő magától nem jut előre,nem gördül.A folyó,a víz viszi előre.Az ember viszont léphet.Léphet ha szembenéz önmagával,szembe néz a világgal,megáll,és látja mi az amin kellene változtatni.
Egy pohár víz.
Félsivatagos területen egy pohár víz többet ér annak aki gyűjtötte.Lehet másnak is,de neki mindenféleképpen többet ér.Hajnalok hajnalán felkelt hogy a reggeli harmatcseppeket összeszedje,annyit amennyit tud.Cseppről cseppre.Sok sok növényt végigjárt,mire megtelt egy pohár.Napról napra gyűjtötte a vizet.Gyűjtötte cseppről cseppre.Nem tehetett mást mikor nem esett az eső.Ha életben akart maradni,és ott kellett legyen ha csak egy időre is,muszáj volt víz utánn nézzen nap mint nap.Nagyobb érték volt számára egy pohár víz és akkor is az maradt amikor elhagyta azt a földet a kutató s visszatért otthonába.Nagy becsben tartotta.Nagyobb becsben mint az aki ki sem mozdult onnét,és nem fáradságos munkával gyűjtötte,hanem egyetlen mozdulattal a csapról teleengedte a poharat.Rendelkezésére állt,és könnyen is hozzájutott.Nem becsülte annyira.Aki valakit vagy valamit megbecsül,az tudja hogy mennyit is ér valójában.Igen gyakran természetesnek vesszük azt ami van,s nem becsüljük sokra.S akkor látjuk az igazi értékét valaminek,amikor nincs és hiányzik.Egy pohár víz nem nagy érték annak akinek nagyobb mennyiségben.nagyobb fáradtság nélkül rendelkezésére áll Ha megszomjazik iszik,és észre sem vesszi.Csak akkor tudja meg mennyit is ér valójában,amikor már csakcsöpög a csap.
A karácsonyi lemez
A régi szekrényfiók mélye sok titkot rejtegetett.Évek óta volt a fal felé fordítva abban a szobába ahol úgy sokminden be volt zsúfolva.
Amolyan raktárfélének használták.A fiókos szekrény ugyanott állt évek,talán évtizedek óta.Ugyan ott,ugyanazon a helyen,csak éppen a fal felé fordítva nem volt.Talán észre sem vették hogy ott van az idő múlásával.Annyi mindent behordtak oda,s annyi mindent rápakoltak.Egyszer aztán a szobát jobb sorsra szánták.Kihordtak és kipakoltak belőle mindent.Magát a szekrényt is.A fiókok nehezen mozdultak meg.De azért csak sikerült kihúzni őket,és átnézni tartalmukat.Mindegyik fiók régi ruhadarabokkal és iratokkal volt teli.De azért előkerült más is.Az egyik fiók alján egy igen régi gramofonlemez lapult.Rajta igen régi felirat.Amely jól olvasható.Tisztán kivehető volt rajta a karácsonyi dalok címe.Még aznap lejátszották egy újabb lemezjátszón,és felcsendültek a régi dallamok.Vannak dalok amelyeket sokszor sokféleképpen dolgoznak fel.Gyakran már alig hasonlítanak az eredetire.S vannak melyek maradnak.Maradnak az idő múlásával is.Megvan az oka amiért nem nyúlnak hozzájuk,s nem esnek át a változás viharán.S ugyan azok.Ugyanazok még a jelenben is.Még mindig aktuálisak,nagyon sokat hordoznak,és nagy jelentőséggel bírnak.Ma is üzennek számunkra.A régi gramofonlemezt nem vették elő,csak valószínű karácsonykor.De akkor mindig meghallgatták.Feltették a lejátszóra,és szólt,a dallam terjedt és tovaszállt.Meghallották a nappaliban,és a konyhában.Meghallották a hálószobában.Ha nyitva volt az ablak,az utcán a járókelők.A dallam csak terjedt.Terjedt addig amíg szólt.De aztán sem maradt abba.Szólt a fejekben.Dúdolták,fügyülték és énekelték.S volt mikor továbbadatott.Sok sok szünet,kényszerpihenő után a lemez ismét forgott.A tű belekapott az első barázdába,és a dal ismét szólt.Nem állta útját zárt belterjesség.Áthatolt még az ajtó kulcslyukán is.Ha egyszer felcsendül az ének,annak terjednie kell.A karácsonyi lemez most is ott van az új nappali vitrines polcán.Lehet előveszik máskor is,de karácsonykor mindenféleképpen.És felcsendül a régi dallam.
vasárnap 20:15
A vizsga.
színes, magyar thriller, 90 perc, 2010 A vizsga.
színes, magyar thriller, 90 perc, 2010
"1957. december 24. A zűrzavaros októberi események után
az Államvédelmi Osztálynak meg kell győződnie arról,
hogy ügynökei közül kiben bízhat meg a jövőben,
ezért egytől-egyig próbára teszi azok lojalitását a rendszerhez.
A szép karrier előtt álló tartótisztnek, Jung Andrásnak
(Nagy Zsolt) éppen a szenteste hozza el ezt a bizonyos vizsgát:
nem is sejti, hogy a szemközti ház egyik ablakából
többek között atyai tanítómestere, Markó Pál (Kulka János) figyeli,
és értékeli minden tettét, minden mondatát.
Ha András ezt tudná, valószínűleg nem éppen
ezen a napon találkozna konspirált lakásán az
eddig szigorúan titkolt szerelmével,
Évával (Hámori Gabriella), és körültekintőbben őrizné
a rábízott ügynöklistát is. A névsornak azonban lába kél,
András megtudja, hogy Éva egyáltalán nem az, akinek hitte,
és lassan az is kiderül, hogy senki sem bízhat a másikban."
színes, magyar romantikus dráma, 84 perc, 2011 "Dr. Kádár Péter professzor minden tekintetben sikeres. Karrierje szárnyal, fiatal felesége, Anna pedig irigylésre méltóan gyönyörű. Tökéletes élete épp azon a napon hullik darabjaira, amikor kinevezik a legnevesebb klinika vezetőjévé. A professzor nem is sejti, hogy amíg őt ünneplik, addig hűségesnek hitt kollégája, fogadott fia Zoltán doktor, szökésre készül Annával. Az ígéretes kaland azonban váratlan fordulatot vesz. A professzor súlyos alkut köt Zoltánnal, amely mind a három ember életét végérvényesen megváltoztatja."
mindhárman kérhettek valamit útravalóul.Valami egyedit,valami mást az
mellé ami mindegyikőjüknek amúgy is járt.
Mindhárman mást és mást kértek.
Az egyik vizet kért hogy víz az mindig legyen neki kéznél.
A másik világost kért,hogy
legyen a kezében valami mi megtöri a sötétséget.
A harmadik nem kért egyebet csak időt.Hogy legyen mindig elegendő ideje.
Ne foggyon ki belőle.Ennyit kért csak.Se többet,se kevesebbet.Csak időt.
Még csodálkoztak is a többiek hogy mit is kezd majd az idővel.Azzal ami olyan kézzelfoghatatlan valami.
Útja során valahogyan mégis jobban boldugult.Mert volt ideje.Nem állt időtlenül a nagyvilágban.Fontos volt neki minden pillanat,
Még ha akadályba is ütközött idővel előbb-utóbb tovább tudott haladni.Nem akadt meg.Idővel nagy valószínűséggel meg lett minden.
Nem élt bamba szamár módjára a világban.Meghalotta azt mi adatott abban a pillanatban,
és igyekezett jól használni mi adva volt.Egy régi játékban vakondokat kellett visszatuszkolni a föld alá.Mindig egy-egy felemelkedett a felszínre.
S magasabban volt mint a talajszint,rá kellett csapni hogy visszabújjon.Egy-kettővel még az ember felvette a versenyt,
de többet nagyon nehezen tudott visszatuszkolni.Egy-kettőt még le lehet nyomni úgy hogy ne maradjon fent egy sem.
De többet nehezen.Mindig akadt mi fentmaradt.A játék lényege az volt hogy egy vakond sem juthatott fel a szint fölé.
Ha felkerült,követte a többi,mert fel akart jutni.Két út vezetett egy irányba.Az egyik lent,a másik fent.Az egyik sötét volt,és piszkos,szinte alig jutott le a fény,
gyakran botorkálva,tapogatózva lehetett csak előre jutni.A másik világos volt,és tiszta.Egyik útnak sem lehetett látni a végét.
De valahogyan lehetett tudni mégiscsak hogy a fenti az előre visz.Voltak akik fel akartak kerülni a lenti útról.S voltak akik nem.Ki tudja miért.Talán mert nem láttak semmit a fenti útból.
Talán nem is tudták hogy létezik.Annyi biztos hogy aki látta,fel akart kerülni.Hogy feljussanak a fenti útra csak egy valamin múlott.Hogy aki fent halad nyújtsa a kezét,s felhúzza ki lent van.
Sokan megtették,sokan nem.Tőlük függött.Szabad akaratuk volt.Sokan szivesen megtették,sokan nem.Gondolkodás mód kérdése.Jobb azoknak lent.Esetleg dobunk le nekik valamit néha-néha.
Még az kéne hogy ide felkerüljenek.Időnként egy-egy fa az útba dől.Gyökerestől kitépi a szél.Itt sem síma ám a járás.AKkor lesznek akik lerántják a mélybe?
Ha többen vannak lent,nagyobb az esélye hogy gyorsan lerátsa valaki ha leszólunk nekik.S dobunk oda valamit neki.
Ha kevesebben vannak várni kell,s nem tudunk tovább haladni amíg a fa ott van.Mások szerint jobb ha többenn vannak fent,
és nyújtják a kezüket mert többen gyorsan ledobják a fát a mélybe.Két rendszer,kétféle gondolkodás.
Vajon akik egy úton járnak,s így vagy amúgy gondolkodnak,idővel hová jutnak? És lesz e aki segít?
Orbán Viktor viszontválasza a frakcióvezetők fölvetéseire.
( Egy történelmi sorozat az Oszmán Birodalomról amit az állami török televízió egyes műsora sugároz.Aki bele szeretne nézni hogy milyen is volt az a birodalom,kap képet róla.)
III. Ahmed uralkodásának egy fővárosi felkelés vetett
véget, melynek előzménye a sok elszenvedett vereség volt,
de hozzájárult az állandó infláció és
a kézműipar súlyos adóztatása is és az általános elégedetlenséghez.
Az 1730-as felkelés vezetője Patrona Halil volt,
aki a szultán lemondatásával rövid időre magához vette a hatalmat,
de aztán hamar sikerült visszaállítani a régi rendszert,
"Hivatalosan is használható regionális nyelv lett a magyar Beregszászon, miután a városi tanács (közgyűlés) képviselőinek többsége pénteken megszavazta a nemrég elfogadott kisebbségbarát ukrán nyelvtörvény helyi szintű alkalmazására vonatkozó határozatot. "
"Egy pozsonyi bevásárlóközpontban kapta lencsevégre, majd osztotta meg a legnépszerűbb közösségi portálon a fotót egy szemfüles vásárló. Több, mint baki?"
"A kormány tervei szerint személyi igazolvány és BKV-bérlet is lesz egyszerre a nemzeti kártyának nevezett plasztiklap, amelynek bevezetését 2014-re tervezik."
"Mert lehet egy nemzetet szegénnyé, koldussá teni, de ha a nemzetben lakozó szellemi és erkölcsi erőket megtartani és gyarapítani képesek vagyunk, akkor a nemzet nincs elveszve, és mindent vissza lehet szerezni. ( Kleberberg Kuno.)
A lakhelyed 150 éve.
A Google Maps és egy 150 éves katonai térkép segítségével megtudhatjátok, hogy nézett ki másfél évszázaddal ezelőtt a lakóhelyetek. Kiderül, hogy házak voltak-e a környéken vagy csak erdő és mező, esetleg az utcakép volt másmilyen.
"Az ember nem a jelen pillantat, nem a pillantati szükség rabja; értelmi eszméletekre lévén alkotva, nem veszti el a múltat szem elől; s ezáltal mind a jelennek több díszt szerezhet, mind a jövőre kiszámított hatással tud munkálni."( Kölcsey Ferenc )
A rendszerváltozás idején a Kádár-korszak vezető politikusait ültette kamera elé Vitézy László filmrendező. A mindmáig egyedülálló filmsorozatban többek között Biszku Béla, Kállai Gyula, Gáspár Sándor, Papp János, Czinege Lajos, Puja Frigyes beszélnek egykori tetteikről olyan időszakokat felidézve, mint a Rajk-per, az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás, a csehszlovákiai bevonulás, az 1968-as gazdasági reform vagy az 1989-es változást megelőző évek.
Ha sötét van a szobában,és világost szeretnénk,világos kell csinálni.Így van ez a mindennapokban is.Jobban boldogulunk ha világos van.Ha csak egy kicsit is értünk a dolgokhoz.Hogy értsünk kicsit is,tájékozottak legyünk,azért nekünk kell tenni.Nekünk kell utánnajárni.Úgy mint amikor világost csinálunk egy szobában,szintén a tájékozódás végett.Igyekszem hogy ez a rovat erről szóljon.Hogy minnél kevesebb sötét szoba legyen.Minnél kevésbé legyünk kiszolgáltatva.Jobban tudjunk boldogulni.
Külön-külön is érnek valamit,de együtt többet érnek.
Minden száraz ág fontos és nem nélkülözhetetlen.
Csak látni kell mire jó.Ha mást nem gyújtósnak megteszi.
Faszénkészítés házilag.
Aki fával tüzel igen könnyen készíthet faszenet.Amikor van már parázs a kályhában,kazánban,óvatosan egy fém vödörbe ki kell szedni fémlapáttal.Úgy hogy ne potyogjon szanaszét.Aztán vigyük ki szintén óvatosan.Majd öntsük le jócskán vízzel l,és hagyjuk kihülni.Nem baj ha egy napot áll.Ha kihült ötsük bele valamibe.Megfelelő védőkesztyűről azért gondoskodjunk.Legjobb ha keményfából készítjük.
Stirling motor.
„A Stirling-motor vagy más néven hőlégmotor, külső hőbevezetésű hőerőgép, általában dugattyús-forgattyús mechanizmussal készül. A belsőégésű motorokkal szemben a Stirling-motor hőforrása nem a hengerben elégő fűtőanyag, mint az Otto- és Diesel-motoroknál vagy a gázturbinában, hanem a motoron kívül van. A hőátadási folyamat lehetővé teszi, hogy az összes hőerőgép közül a legjobb hatásfokot nyújtsa: hatásfoka megközelítheti annak az ideális Carnot-körfolyamatnak a hatásfokát, mely az alkalmazott szerkezeti anyagoknál gyakorlatilag elérhető. (A termikus hatásfokot a hőmérséklet határolja le).
A motort Robert Stirling lelkész találta fel 1816-ban, aki az első gépeken lényeges újításokat dolgozott ki, az első szabadalmat adta be és később segített mérnök fivérének, James Stirlingnek a további fejlesztésben.“
"De a poharakat se dobjuk el azért, mert kiürült a tartalma ugye?!"
"Egy poharat kb 2-300 szor használunk,
míg egy patront 5-6 szor
egy tonert pedig 3-4 szer újratölthetjük"
Tintasugaras nyomtató esetén, ha mi otthon, házilag töltjük meg akkor egy patron töltése Kb. a legkisebb cimletű papirpénzünkért történik meg, ami elgondolkodtató, :)Minden fajta nyomtatóhoz létezik hozzá való utántöltő készlet.Színes patronhoz,és feketéhez is.Akit érdekel nézzen utána. Utántöltő szett néven van kereskedelmi forgalomban.Ha régebben nyomtattunk a nyomtatóval,előfordul hogy a patron fúvókája,fúvókái kicsit beszáradnak.Ha megtöltöttük és nem nyomtat jól,tisztán,szedjük ki a patront,Semmi esetre se kapargassuk,dörzsöljük a fúvókát.Egy tiszta papírzsebkendőt vizezzünk meg kicsit.Tegyük mikrohullámú sütőbe való kistányérra,aztán be a mikróba.Legmagasabb fokozaton hagyjuk 1percig.Aztán ha kivettük,nyomkodjuk rá óvatosan a patron fúvókáit.Majd egy száraz papírzsebkendőn egyszer nyomjuk rá ismét.Ha szép egyenletesen tiszta függöleges csíkokat hagy a színeknek megfelelően akkor tegyük vissza a patront.
Egy bemutató videó. Fekete patron utántöltés.Fapados. Spanyol nyelvű
Január16-tól megszűnik a Magyar Katolikus Rádió sugárzása a középhullámú frekvencián.
Ezetúl interneten,műholdról,és a foldfelszíni digitális rádióhálózaton ( DAB) érhető el.A DABrádión csak Budapesten és környékén fogható.Az utóbbihoz speciális vevőkészülék szükséges,ami most még elég drágán kapható.Bár ilyen rádióvevő készülék hordozható változatban is kapható.E három variáció közül most a műholdas a legolcsóbb.Tízezer forint körül lehet már kapni mpeg2-es rendszerű digitális műholdvevőt a nagyáruházakban.Vagy interneten is rendelhető.A műsorrögzítéses változat,az kicsivel drágább.Akinek hiányozni fog ,és nincs internetkapcsolata,és be tudja szerezni a műholdvevőt,püspökszilágyiaknak ingyen felszerelem. A műholdvevő mind televízió és mind rádióadások vételére alkalmas.Az mpeg4es rendszert nem tudja kezelni,az amelyik tudja az többe kerül.Valószínű az Eurobird 9A műholdról lehet majd fogni.Innen sugározzák az M2-t is.Annak a hangsávján fogható majd a Katolikus Rádió is úgytudom.Sugározzák még az Amos műholdról a rádiót,de arról a műholdról a sugárzás megszűnik.Mellékelem a műhold csatornakiosztását,amin jól látható mi fogható erről a műholdról mind mpeg2,DVB-S2/8PSK és mpeg4 rendszerben. Az mpeg2es vevő csak az mpeg2es rendszert képes kezelni.Az mpeg4es meg mind a hármat. Bővebbet csak január16 után tudunk meg.
"Napjainkban megszokott dolog, hogy az élet minden területén gépek, berendezések vesznek körül minket. Mobiltelefon, hűtőgép, fénymásoló, számítógép, mikrohullámú sütő… Eszközök, amelyeket bár naponta használunk, a működésükről vajmi kevés fogalmunk van. Műsorunkban egy-egy ilyen eszköz történetét, működését mutatjuk be."
"A "Tudomány a vadonban" című sorozat műsorvezetője Kate, aki minden alkalommal próbára teszi a mindenre elszánt tudósokból álló csapat szakértelmét. A csapat munkájában egy vegyész, egy botanikus, egy fizikus és egy geológus vesz részt. A feladatukat a vadonban, modern technológia bevetése nélkül kell megoldaniuk. Így például láthatjuk, hogy hogyan küzdenek egyszerű eszközökkel a szúnyogok és a vihar ellen, hogyan kommunikálnak egymással, és hogyan készítenek vészhelyzet esetére mentőfelszerelést.
Sajnos csak angol nyelvű részre találtam ,de akit érdekel,kerressen rá a keresőben.
Magyar szinkronnal minden nap a Da Vinci Learning-on.12:30kor és 20:30kor.
Olyan a versnek a zene mint hajónak a vitorla.,melybe a szél belekapván,azt tovarepíti,és messzire eljut.Összeszőve kicsit több.Külön külön is érnek valamit,de együtt többet érnek,és jobban eljutnak hozzánk.Aki írta a verset,sokmindent szőtt bele.Beletett mindent mint a piknikező a piknikosárba,attól függően hogy miről írt.Nem magának írta,Azér írta,hogy elérjen eljusson mindenkihez.
A zene hozzá igazodik.Aki írta,akik,írták hozzá igazodtak
A zene és a vers egymásra találnak,keresik egymást.S ki kutatja keresi a tartalmat,mondanivalót,vagy csak egyszerűen hallgatja,hasonlít ahhoz aki felnyitja a kosarat,és igyekszik feltárni a piknikkosár titkait.
Lord - Engem ne várjatok!
Ha egyszer elmegyek, majd mi marad utánam?
kopott cipók, ruhák az ágyon,
Ha egyszer elmegyek, majd megkérditek, mért mentél el?
Sietve indulok, de itt hagyom az álmom,
hitem, dalom, és minden vágyam,
Lehet hogy érzem majd a hiányotok, de vissza ne várjatok!
Ölel a végtelen, így szabad leszek végleg,
Mint a hegyek, a tenger, a lélek,
Gondolni titokban majd rátok fogok, de vissza ne várjatok!
Ne szólj hozzám, semmit se felelek, többé nem maradok,
Ne faggass engem, a múlt nem érdekel, engem ne várjatok!
A huszonegyedik századi forradalmár igyekszik tenni.Tenni azért demokrata módjára,hogy forradalom legyen az élet sok területén.Olyan forradalom ez mely mögött az áll hogy holnap jobb legyen mint ma.Lelki értelemben is.Tiszta,átláthatóbb,és nemesebb világot szeretnének.Feljebb lépjünk egy lépcsőt mindig feljebb.Ahogy a világ is halad előre mert az halad,halad a célja felé.Minden cél felé törekszik ami halad.Nem vér,nem erőszak.A lélek forradalma ez.Akit zavar hogy gumicsizmában kell az úton pampucolnia hóolvadás után,és az csak belül van,soha ki nem mondja,csak tudja hogy ez így nem jó.Zavarja őt,és zavarhat mást is.Lehetne járda,de nem tesz érte.Még csak nem is hangoztatja véleményét,s azok akik járdát akarnának nem találkoznak e téren,függetlenül attól hogy milyen eszmeiség az övéké,ők még nem léptek egy lépcsőt felfelé.Hisznek azoknak akik azt mondják jó ez így ahogy van.Te ne akarj többet,jobbat.Minőségibb életet.Elégedj meg azzal ami van.Ne panaszkodj.Ne mondjad el véleményed,mert abból csak nézeteltérés van,és különben is jobb a békesség. De kell a nézeteltérés.A vélemények ütköztetése.De azt normálisan kell kezelni.Aki tudja ezt,és mer tenni,feljebb lépni,az feljebb lépett egy lépcsőfokkal.Az forradalmár a szó nemes értelmében.Változást akar.S akik így gondolkodnak össze tudnak fogni,ha esetleg járdát szeretnének.És tesznek is érte.
A rontó emberről.
Látszólag nincsen semmi de semmi különös benne.Látszólag olyan mint minden normális ember.Emberséges és kedves.De ő maga nagy diszharmonia.Kedvessége és embersége csak eszköz.Álca és csapda arra hogy a másikat csak kihasználja.Megismered könnyen ha felmész a hegyre,és nem a ködös völgyben tanyázol.A hegytetőről jó és tiszta a kilátás.Onnan sokmindent látni.Látod mit tesz a rontó ember.Látod hogyan használ ki mást.Látod hol is tanyázik.Mert neki nincs otthona.Nincsen lakása.Csak tanyája.Minden pillanatban ugrik,ha zsákmányt szimatol.Nagyon,de nagyon jó a szaglása.A rontó ember babiloni tornyot épít magának.Ez a természetéből fakad.Mert mágnesként mindent magához akar vonzani.Olyan akár a hőtorony.A környezetében egy levegörészecske sem marad meg.Mindegyik kell neki.Ugyan így tesz a rontó ember.Minden kell neki ami körülötte van.Nem számít hogy ha a másé,ha a közösségé,ha nem eladó.akkor is meg akarja kaparintani,be akarja zsebelni.Ilyen bélpoklosi lelkület vezérli.Nincsen számára határ.Sivatagot teremt magakörül,és sivatagos az élete.Mindenkit kihasznál,aki útjában áll,minden erejével igyekszik félreállítani.Mindenhová kocsin jár,és magasról lenézi a világot.Lenézi azt amiből való.Jól vigyázz hogy meg ne fertőzzön.Nehogy átragadjon rád is a lelkülete és te is rontott legyél.Nagyon nehéz a rontó embernek meggyógyulnia.Nem lehetetlen,de nagyon nehéz,mert mindig nagy az étvágya.Semmi,de semmi sem elég neki.Legyél mindig a hegytetőn,járjál mindig nyitott szemmel,és nagyon de nagyon vigyázz a rontó emberekkel.
"Jézus azonban odahívta őket magához, és így szólt hozzájuk: Tudjátok, hogy akiket a világ urainak tartanak, zsarnokoskodnak a népeken, a hatalmasok meg a hatalmukat éreztetik velük. A ti körötökben ne így legyen. Aki közületek nagyobb akar lenni, legyen a szolgátok, s aki első akar lenni, legyen a cselédetek. Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak, és odaadja az életét, váltságul sokakért."
( Mt20,25-28 )
Érdemes megnézni a filmet,és a regényt is elolvasni.Az olvasás sem árt meg.
Nyugodtan nézzünk a dolgok mögé.Ne csak felszínes talajon járjunk,.Ne fogadjuk el amit tálcán elénkraknak:-Nesze ezt edd meg.
A színfalak mögötti világ rejtett és zárt talán,de talán nem teljesen.
Kiszűrődik azért sokminden.Csak oda kell figyelni,nem botorkálni.
Hozott a szél magot
Hulltak az út mentén
Néha az ég ragyog
Néha eső zuhog
A fák csak élvezték
Lüktetett az élet és nőttek az ágak
Köszöntek a fénynek sok gyümölcsre váltva
A napsütést
Egyszer a városban
Új törtvényt álmodtak
Kivágni minden fát
Keresztet ácsoltak
Egy embert vádoltak
Tudták hogy mindent lát
Hordta a lelkünk ártatlan válla
És Őbenne eltűnt az emberek átka
De nem tudták, ők is olyanok mint a fák
Fák: kiket tépett már a szél
Ti csak télben-nyárban zúgjatok az emberért
Fák: akik mindent láttok rég
De ti némán álltok századok tengerén
Az ég egy új napot
A szél sok új magot
Sodort az út felé
Üzeni én vagyok
Akit kivágtatatok
És bennem minden él
Egyetlen magból most gyönyörű erdő
Ébrednek az alvók, mert rengeteg felnőtt
Az egy helyén és ő is köztük él
Fák: kiket tépett már a szél
Ti csak télben-nyárban zúgjatok az emberért
Fák: akik mindent láttok rég
De ti némán álltok századok tengerén
Ez év márciusában töltötték fel ezt a videót.Nem tudom azóta történt e valami előrelépés.Gondoltam megosztom én is.Érdemes végignézni.Talán rádöbbenünk hogy,még mennyi érték van mit hagynak tönkremenni.
"Klebelsberg Kuno (1875-1932) kiemelkedõ kultúr- és tudománypolitikus. Mint kultuszminiszter 1922 és 1931 között népiskolai programja keretében 5000, fõként tanyai iskolát létesített, megreformálta a középiskolai oktatást, bevezetve a reálgimnáziumot. Nagyszabású egyetemi építkezésekkel Szegeden, Debrecenben és Pécsett megteremtette a felsõoktatás korszerû mûhelyeit.
Klebelsberg a korában elsõdleges ún. "szellemtudományok" (jog, bölcselet, teológia, történelem) mellett felkarolta a természet- és mûszaki tudományokat. E célból 1926-ban a József Mûegyetemen országos kongresszust hívott össze, amelyen a természettudományok, orvosi, mûszaki és mezõgazdasági tudományok kutatására munkaprogramot készítettek. A program végrehajtására pedig kettõs szervezetet létesített: az állami segélyt kezelõ Országos Természettudományi Alapot és Tanácsot; valamint társadalmi szervezetként a Széchenyi Tudományos Társaságot; mely a gyárak, ipari és mezõgazdasági üzemek, vállalatok adományait használta fel a kutatások támogatására. E szervezetek 1944-ig több millió pengõvel segítették a természettudományos és mûszaki kutatók munkáját. Klebelsberg érdeme, hogy a maga korában a közfigyelmet a természettudományok és a mûszaki tudományok fejlesztésének fontosságára irányította, és támogatásának is köszönhetõk a korszak reál-értelmiségének eredményei a vegy- és gyógyszeriparban, a villamossági és gépiparban.
EZ A VIDEÓ KLEBELSBERG HIDEGKÚTI KASTÉLYÁNAK MAI, ÉVEKEN KERESZTÜL ROMLÓ ÁLLAPOTÁT MUTATJA BE. A PESTHIDEGKÚTON LÉTESÜLT KLEBELSBERG KULTURÁLIS KÖZPONTBA FEKTETETT TŐKÉT NEM A KULTUSZMINISZTER KASTÉLYÁNAK FELÚJÍTÁSÁRA FEKTETTÉK BE, HANEM A VELE SZOMSZÉDOS FORGÁCH KÚRIÁBA, AMINEK SEMMI KÖZE KLEBELSBERGHEZ, CSAK ÁTNEVEZTÉK. GRÓF KLEBELSBERG KUNO KASTÉLYA EGYRE NAGYOBB MÉRTÉKBEN PUSZTUL, HA NEM TESZÜNK ÉRTE SEMMIT, A XX.SZÁZAD EGYIK LEGKIEMELKEDŐBB MINISZTERÉNEK LAKHELYE A FÖLDDEL VÁLIK EGYENLŐVÉ....."
.Az utánnanézés,s a különigazak összevetése szükséges.Így derül ki az igazi igazság.
Ajánlás.
Állatfarm
(Animal Farm)
színes, amerikai animációs film, 88 perc, 1999
„Egy parasztudvar leigázott állatai felszabadítják magukat ember-zsarnokuk uralma alól. Önkormányzatra és általános egyenlőségre törekszenek. Választás útján a sertéseket teszik meg vezetőikké, de ezek hamarosan kijátsszák az egyenlőség szabályait, és ugyanolyan zsarnokokká válnak, mint korábban az ember volt. A helyzet ismét ugyanaz, mint a forradalom előtt, azzal a különbséggel, hogy demagóg szövegek akarják elhitetni: itt minden az állatokért van.“
színes, magyarul beszélő, angol filmdráma, 106 perc, 1984
A jövőben járunk. A Föld lakossága egy nukleáris konfliktust követően három országra oszlik, melyek állandó harcban állnak egymással. A totalitárius Óceániát a mindent látó Nagy Testvér kormányozza, fővárosa pedig Londonban van. Az egyéniség bárminemű megnyilvánulását szigorúan üldöző állam egyik polgára, Winston Smith, az Archívumok részlegén dolgozik hivatalnokként. Titokban naplót vezet, melyben leírja titkos vágyait. Egy nap megismerkedik a vonzó Juliával, aki az Igazság részlegén dolgozik. Megbeszélnek egy randevút annak ellenére, hogy ez tiltott tevékenységnek számít. A szerelmesek végül úgy döntenek, megszöknek, de az elnyomó állami apparátus útjukat állja.
Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz. Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados (Ulrich Mühe), akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra (Sebastian Koch) és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sielandra (Martina Gedeck) állítanak. A rendszerhez vakon hű Wiesler, a mások életét figyelve hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére.
„A 81 éves Andrzej Wajda rendező Katyn című alkotása egyike annak az öt filmnek, amit a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjra jelöltek 2008-ban. Wajda filmje a második világháború alatt történt katyni mészárlás történetét meséli el, amikor a szovjetek több mint tizenötezer elfogott lengyel tisztet és civilt - köztük Wajda édesapját - ölték meg egy erdőben. Az 1940-ben meggyilkolt emberek holttesteit rejtő tömegsírokat a német hadsereg fedezte fel 1943-ban. Wajda megrendítő hitelességgel ábrázolja a 66 évvel ezelőtti eseményeket. A történet túlmutat a fogva tartott, kétségbeesett, életben maradásukban az utolsó pillanatig reménykedő katonák sorsán, velük egyenrangú, sőt hangsúlyosabb helyett kapnak a filmben feleségeik, testvéreik, szüleik, akik öt évig semmit sem tudtak és semmilyen hírt nem kaptak szeretteikről. A dráma szinte végig néma csendben, zenei aláfestés nélkül zajlik. Minden jelenet és történet önmagában is katartikus. A tisztek kivégzése az utolsó percekre marad. Sokkoló végjáték a vásznon: egyesével tarkón lövik a tiszteket, majd bezuhannak a tömegsírba.“
Kopjáss Istvánból Zsarátnok főügyésze lesz a korrupt Makróczy ellenében. Kopjáss tiszta ember. A zsebe üres, de a feje tele van szép, világmegváltó álmokkal. A főügyészi pozícióval azonban nemcsak jóra fordítható hatalom jár, hanem egy jó nagy disznóság, a Sertéstenyésztő és sok-sok rokon. A rokonok egy része nyakig benne van a Sertéstenyésztő panamában, a másik része meg nagyon szeretne bekerülni valami jó zsíros panamába. Kopjáss kicsit beleszeret a hatalomba és nagyon beleszeret egy rokonába. S végül elbukik, mert nem lehet valaki rokon és nem rokon egyszerre. De ő legalább levonja a konzekvenciát. A Sertéstenyésztő viszont ránk marad göndör mosolygással.
színes, fekete-fehér, magyar-szlovák-lengyel történelmi dráma, 124 perc, 2004
Nagy Imre élettörténete a XX. századi történelem alaptörténete. Ő volt az első kommunista vezető, aki egy nemzeti forradalom - az '56-os - jelképe, miniszterelnöke, aki felmondta a Varsói Szerződést, kiállt a többpártrendszeren nyugvó demokráciáért. Sokan úgy vélik, hogy 1956-ban vállalt szerepe, majd halálig vállalt hűsége a forradalom eszméjéhez nem következett az életútból, kommunista meggyőződéséből, moszkvai múltjából, hogy valami rendkívüli katarzis, titok történt vele.
Személyes okom is van arra, hogy ezt a filmet megcsináltam: gyerekkoromban ismertem meg Nagy Erzsébetet. Végigkövettem hányatott sorsát, amikor magányosan, kitaszítva élt, majd elszánt harcát az apja rehabilitálásáért. Nagy Imrével is többször találkoztam, máig emlékszem kedves, joviális alakjára. Nálam lehetett őt először nyilvánosan látni, a "Napló" filmsorozat második részében (Napló szerelmeimnek), emlékszem az eufórikus fogadtatásra, amikor hajlott alakja föltűnt a vásznon. Régóta készülök arra, hogy filmet készítsek róla" - vallja Mészáros Márta.
Mészáros Márta nem 56-ot választotta az első Nagy Imre film elsődleges témájául. Az ötvenhatos miniszterelnök életének azt a szakaszát tárja elénk, melyről a legkevesebbet tudhatunk, utolsó éveit eleveníti fel a jugoszláv nagykövetségtől a snagovi fogságon és a tárgyaláson át a kivégzésig.
" A Biblia szerint maga Krisztus a lelkünk pásztora (1Pt 2:25), ő a "főpásztor" (5:4 vö. Zsolt 23:1, Ez 34:11-23). Ugyanakkor a nyáját emberi (al)pásztorokra bízza (1Pt 5:3), akiket ő maga ad az egyháznak (Ef 4:11). Azért adja őket, hogy a gyülekezet tagjait szolgálva felkészítsék őket a szolgálatra (Ef 4:12), miközben a nyáj példaképei (1Pt 5:3, 1Tim 4:12). Szolgálatuk nagy felelősséggel jár: ők felelnek a rájuk bízottak lelkéért (Zsid 13:17, 1Tim 4:16), és szolgálatukat Isten szigorúbban fogja megítélni (Jak 3:1), aszerint, hogy építettek vagy romboltak a hívők életében (1Kor 3:6-17, 1Pt 5:4).
Isten a vezetőknek nem csak felelősséget, hanem tekintélyt is ad, hogy kövessék őket (1Kor 4:19-21, 1Tim 1:3). Bízni kell bennük, hallgatni kell rájuk (Zsid 13:17), és meg kell őket becsülni a munkájukért (1Tim 5:17-18, 1Thessz 5:12-13). Aki nem ismeri el a tekintélyüket, azért természetesen nem is vállalhatnak felelősséget. A juhok azonban végső soron a Főpásztort követik, és ha ismerik az ő hangját (Jn 10:16,26), akkor nem kell, sőt nem is szabad olyan pásztorokat követniük, akik visszaélnek a nekik adott tekintéllyel, és nem törődnek az emberekkel, csak magukkal (Jn 10:12-13, 1Pt 5:2-3). Az igazi vezetőt a Szentíráshoz való ragaszkodása és a krisztusi jelleme teszi azzá, ami.Az a pásztor, aki uralkodik a nyáján, olyan tekintéllyel bír az emberek fölött, amit nem Isten ruházott rá. Akár más emberek hibás döntése, akár a saját hataloméhsége révén került a vezetői pozícióba, tekintélyének az elfogadtatása rendszerint valami extra bizonyítást igényel. Ilyen "bizonyíték" lehet például a rendkívüli személyes spirituális élményekre való (gyakori) hivatkozás (bár ez mások számára ellenőrizhetetlen)."
„ A szél ott fúj ahol akar,hallod a zúgását,
de nem tudod honnan jön,és hová megy.” János 3.8
" Ami a lélek-keresztséget illeti, Keresztelõ Szent János szerint Krisztus "Szentlélekkel keresztel" (Jn 1,34), de ez azonos a "vízbõl és Szentlélekbõl" való újjászületésünkkel (Jn 3,5), tehát a Lélek-keresztség maga a keresztség szentsége. Az más kérdés, hogy az élmény szintjén mennyire éljük meg keresztségünket. A kegyelemnek azonban nem feltétele az ember átélése. Ami pünkösdöt illeti, a Szentírás az elsõ pünkösdrõl számol be az ApCsel 2-ben. Minden további pünkösd ennek továbbvitele. Az õsegyház a bérmálás szentségében konkretizálta a Szentlélek vételét, de ez már nem keresztség. A teológia mindig is hangoztatta, életünknek van szentlelkes, pünkösdi eleme, ami nem más, mint a "lelki emberség" (Róm 8,5) megvalósítása, a kegyelmi élet. Kétségtelen, Szent Pál tanításában nagy szerepet kapnak a lelki adományok (karizmák), ám ezek nem pótolhatják a keresztény lelkiélet többi elemét (így a szentségi életet), másrészt nem függetlenek a keresztény közösségtõl és az apostoli hivataloktól. Aki rendkívüli adományok megélésével kívánja kezdeni a lelkiéletet, kb. úgy jár el, mintha emeletet próbálna építeni alap és földszint nélkül. ApCsel 2,4. a Szentléleknek tulajdonítja, hogy egyesek "különféle nyelveken kezdtek szólani". Valójában ez nem más, mint az egyház egyetemes-voltának kifejezése, hogy ti. az evangéliumot minden nép fiaihoz el kell juttatni. Kétségtelen, Szent Pál beszél a nyelveken szólás adományáról (1 Kor 14,1-5 ), de jelzi, ez, nem öncél és nem önfitogtatás eszköze, hanem a közösség szolgálata: azért van, hogy az "egyház is épüljön rajta" (uo.14,5). Épp ezért, ha valamilyen jel nem az egyház javát szolgálja, hanem egyenesen az egyház szétdarabolását célozza, világossá válik, hogy ilyen esetben nem a Szentlélek munkájáról van szó! A pünkösdisták szerint a Szentlélek jelenlétének átélését extázis is kíséri. A Szentírásból nemigen igazolható, hogy az erre való törekvés a keresztény élet központi célkitûzése. Jézus elragadtatások helyett egyszerûen példája követésére, sõt kereszthordozásra szólít (Mk 8,34). a pünkösdizmusban másodrendûvé vált, mire adta Isten a maga ajándékait, elsõrendûvé vált a Lélek ajándékainak keresése és megélése. Vajon nem arról van-e szó, hogy felkorbácsolt hangulatban az erre érzékeny lelkek tömegpszichózis áldozatai s vajon az extázis nem a tudattalan elõtörését jelenti-e, természetfölötti elem nélkül?! Ez a fajta lelkiség könnyen ópiummá teheti a vallást, a szónak most igazi értelmében." ( forrás: Magyar Kolping szövetség. )
Azt a pillanatot ami birtokodban van,ne hagyd elveszni.
A jelen csak egy pillanat de döntő fontosságú. Mert nincs más pillanat az ember birtokában. A múlt és a jövő birtokon kívüli. Kívül esik a birtokhatáron. Az egyik már kikerült, a másik még nem került be. A most azonban bent van. De illékony. Az időben állapotváltozáson megy keresztül. Nem válik kámforrá. Megőrződik. A jelen minden egyes pillanata a múlt egy-egy pillanatképe lesz. Letűnt korok jelenét fizikailag is megőrizte a vulkáni hamu,az üledékes kőzetek,és még sorolhatnánk a többi konzerváló módszert. Megmutatják annak a tartalomnak kis szeletét ami akkor volt. Felvillantva a megőrzött jelen egy-egy darabját. A jelenünkben hordozzuk a múltat és a jövőnk részévé válik. Egy jó birtokos a tulajdonát igyekszik már amennyire azt lehet,tartalommal megtölteni. Nem dönt más helyette. Maga a döntőbíró. A jelen birtokosa. A mozgófilm őskorában fogadást tettek. A kérdés ez volt: - Van e olyan pillanat amikor a vágtázó ló valamelyik lába nem érinti a talajt?Közvetlenül ezt nem lehet eldönteni. A megőrzött pillanatképek segítségével aztán kiderült az igazság. A folyamatos bontva lett, és a jelen tükrében nyilvánvalóvá vált a válasz. Folyamatban a szem nem látta. Csak szabdaltan. Állomásról állomásra haladva. Volt pillanat ,igen egy pislogásnyi idő,mikor a ló valamelyik lába nem érte a földet. Jól használva a jelent a jövőnk válik gazdagabbá .Megjelenik minden gazdagságunk és szegénységünk a pillanatok tükrében.
Azt mondják arra aki ügyetlen hogy nem ért semmihez úgy ahogyan kellene.
Nem ér el ahhoz úgy ahogyan kellene amihez éppen fogott.Nem fogta meg teljesen.Kiesik még a kezéből a labda is.Hibás az a bizonyos kapcsolat,és sokszor megszakad.Nem áll a helyzet magaslatán..Azt mondják rá;ügyetlen.Mégis van ügye.Még ha nem is ért úgy hozzá,azért próbálkozik,nem hagyja abba.Talál feladatot.A feladat mindig fel van adva.Van aki meghallja és indul.rajta van teljesen,még ha nem is ért annyira hozzá.Van aki csak éppen,és van aki sehogyan sincs rajta..A feladat fel van adva,de nem mindegy hogy honnan is érkezik. A feladatot meg kell oldani,az ügyet le kell zárni.Fel van adva hogy aztán pontot lehessen tenni,egyszer valamikor a végére, ha lehet pontot tenni.Minden feladatban ez a közös.Meg kell oldani,ha azt lehet.Ennyiben közös.Fel kell göngyölíteni mint azt a bizonyos szőnyeget.Nem muszáj,de aki egy feladaton dolgozik,annak e cél lebeg ott legbelül. Dolgozik rajta,de nem mindegy hogy min dolgozik.
Nem mindegy hogy ki adta fel a feladatot.Hogy honnan indult ki.Honnan is ered.Álcázott e vagy álca nélküli.A színfalak mögötti világ rejtett,és zárt.De nem teljesen.Hiába a zártság,az elszigeteltség,áttetszik a valóság.Egyformán áttetsző.Az csak rajtunk múlik,mennyire is látunk át,a szándékosan leengedett titokfüggönyön.Vannak ügyek amelyek mellé többen odaállnak.Nem egy ember ügye.Akiknek közös az ügyük, egymásra találnak.S a közös ügy szempontjából együtt vannak.És csapódnak még hozzájuk.A vízre öntött olajcseppek is előbb-utóbb összeállnak.Nem maradnak szanaszét,mert van közük egymáshoz.Így vagy úgy odaállunk egy ügy mellé.Vagy közelebb vagyunk a középponthoz,vagy távolabb,de ha döntöttünk,és odaálltunk,akkor ott vagyunk. Milyen ügyek mellé állunk? Jó e az az ügy?Igaz e? Vagy csak mázzal van bevonva?Tudjuk hogy honnan indul ki? Körbenézünk? A múlt mennyire fontos számunkra?A jelen?A jövő? Fürkésszük e a múlt dolgait hogy azok a jelenben a tájékozódást megkönnyítsék.?Hogy tisztábban tudjunk látni.Hogy jó döntéseket tudjunk hozni.Melyik vonatra szállunk?Merre visz? Ha párás homályos az ablakod,töröld meg.Töröld meg ha ki akarsz látni.A jövő nagyrészt a jelen döntéseire épül.Nem kizárólag csak arra,de van benne szerepe.Az útelágazódás döntésre kényszerít.Döntésre akkor is mikor homokba dugjuk a fejünket,nem veszünk tudomást semmiről.Nem akarunk beleszólni a dolgok menetébe.Mert ez is döntés.Amikor válaszúthoz érkezünk,valamerre indulni kell.Ha elővesszük a messzelátót,előre és hátra is tekintünk,talán meglátjuk azt az utat,ami előre visz,és azt is ami nem vezet sehová.S akkor talán tudjuk milyen ügy mellé álljunk oda.
Könyv ajánlás.
Böngésztem a Magyar Elektronikus könyvtárban természettudományos könyvek után.
S rátaláltam pár a XX. század elején íródott műre. Amik le is tölthetőek. A tudomány, akkori állását tükrözik. De megvilágítják a tudomány s a hit kapcsolatát. A tudomány a hogyant mutatja meg. S az ember kötelessége is hogy a hogyant kutassa. Mindig többet s többet tudunk meg a környezetünkről,s saját magunkról. Kapukat nyitunk ki egy egy felfedezéssel. Egy egy bizonyított elmélettel. Azon az állásponton vannak sokan,s ezt hangoztatják is,s így vagy úgy sok helyről ez a szemlélet árad, hogy a keresztények leragadtak a szószerintiségen. S a tudományos ismeretekkel akarják cáfolni a kinyilatkoztatás igaz voltát. Az írás tükrözi a kor emberének világképét,tudományos szintjét. De mögötte ott az igazság. Isten a kor emberéhez akart szólni. A kor emberéhez,a kor tudományos szintjén. Nem akart idegen lenni. Kapcsolatot akart teremteni az emberrel. Kapcsolatot úgy lehet teremteni,ha van igazodás. Ha nincs igazodás,nincs megértés,akkor nem lehet átadni semmit. Ehhez kompatibilitás kell. A földön vannak olyan országok,ahol a konnektor más mint nálunk. S az elektromos gépek dugaszai is mások. Ahhoz a konnektorhoz van dugasz. Olyan mi bele illik. Ami passzol. S mikor valahová utazunk. S visszük magunkkal,a jól bevált,megszokott,hozzánk nőtt elektromos használati tárgyainkat,hiába visszük,ha nem olyan a konnektor,nem fogjuk tudni használni őket. Áram az van. Az elektronok áramolnak a vezetékben. Megegyezik a volt is,az amper is,de ha konnektor nem kompatibilis,nem sokat tehetünk. Isten kompatibilis akart lenni. Közölni akart. Hogyan is kereshetett volna más megoldást,mint azt hogy a kor emberének nyelvén szól.
Sajnos letöltési linket nem tudok mellékelni,de akit érdekel a honlapin rákereshet. Csak a címet és a nevet kell,a megfelelő helyre,a keresőben beírni.
A XXI. században a médiumoknak óriási tudatformáló hatása van. Ha a beállítás olyan hogy azt világít meg igaznak ami nem minden esetben fedi a valóságot, az emberek többsége akkor is elhiszi ha valami sandít. Valahogyan érzi belül azt hogy nem úgy van. De mégis elfogadja,mert látja,elfogadja mert hallja. Utánna nem néz,mert éppen elég neki a napi gondokkal,a megélhetés biztosításával foglalkoznia. Az utána nézéshez,a külön „ igazak” összevetéséhez,s az igazság keresésére nem marad erő. Vannak akik nem is akarják hogy ezafajta gondolkodásmód elterjedjen. Mert az a fontos hogy amit készként az emberek elé tárnak, amit elakarnak fogadtatni igazságként,azt úgy elfogadják,úgy elfogadjuk ahogyan van. Egy régi mondás így szól: „ Egy ajtó-állítás végett ezernyi ajtót nézz meg.”
S valóban, ezernyi ajtót ki kell nyitni. Ezernyi helyre be kell nézni. Ezernyi igaznak mondott állítást meg kell vizsgálni ahhoz, hogy az maradjon a végén aminek maradnia kell,hogy objektív képet kapjunk saját környezetünkről,s a világról. Arra ne számítsunk,hogy ezt készen elénk teszik,tálcán elénk rakják.Megvilágítanak, részterületeket. Felvillantanak igazság részleteket. De csak éppen annyit,ami a pillanatnyi érdeknek megfelel. Ha mi nem nézünk a dolgok sűrűjébe,nem járunk utána,nem válogatjuk szét,nem rakosgatjuk össze az egymáshoz illő részeket,helyettünk nem teszi meg senki.
AJÁNLOM AZ OLDALT
